Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - a pénzügyi jog 1920-ban

82 u. íárgí [ássák, melyben az uj adókra vonatkozó törvényjavaslatok a jogi szakirodalomban, a gazdasági érdekkörökben s a Jogászegylet kebelében is részesültek. Figyelemreméltó és jellemző tünet, hogy ugy a sajtóban, mint a gazdasági és más érdekkörökben a nagymérvű adóemelés ellenzésre alig talált. A kapcsolatos jogviták inkább az adók igazságos és arányos megosztására, a jogelvi szempontokra s az adókivetési eljárás helyességére vonatkoztak. A társadalmi és gazdasági ellentétek nem élesedtek ki, mint pl. 1912-ben. Az agrár érdek azonban megkívánt egy pár indokolatlan konceszsziót. Ilyennek tartom a gyümölcspálinka tervbe vett fogyasztási adójának mérséklését, a bortermelési adó felemelésének elejtését s az elemi kár cimén igényelhető adóelengedés fenntartását. A pénzügyi jog mult évi evolúciójában tekintélyes része van a jogi sajtónak. A forradalmak alatt szünetelt pénzügyi jogi szaklapok újból életre keltek. Az „Adóügyi szaklap" ez1 évvel 31-ik évfolyamába lépett s főszerkesztését dr. Exner Kornél egyetemi tanár vette át, kit erre pénzügyi jogi műveltsége mintegy predesztinál. Az „Adó" s az „Adó és illetékügyi szemle" pedig fuzionált s a kettős név alatt magas szinten műveli a pénzügyi jogot. Ezeken a pénzügyi szaklapokon kivül a többi •jogi és közgazdasági orgánumok is szokatlan nagy számban közöltek pénzügyi jogi cikkeket, és tanulmányokat, melyek sikerrel egyengették az adóügyi törvényalkotás talaját is. Nagy szolgálatot tett a szaksajtó a pénzügyi közigazgatásnak s az adóügyi jogszolgáltatásnak azáltal, hogy közölte a közigazgatási, biróság elvi határozatait. A „Magyar Jogi Szemle" pedig a pénzügyi jognak állandó otthont biztosított, midőn döntvénytárában külön kötetet tartott fenn a pénzügyi és közigazgatási jog számára. Ez a gyűjtemény „Pénzügyi és közigazgatási jog tara" cím alatt 192Ö-ban 15 füzetben jelen meg s 216 közigazgatási bírósági döntést közöl, melyből a túlnyomó szám az adójoggal kapcsolatos. Ez a döntvénytár nem egyszerű anyaggyüjiíemény, hanem rendszeres jogászi feldolgozásá s kritikai ismertetése a birói gyakorlatnak. Annyival " inkább hézagpótló, mert az elmúlt évben a közigazgatási bíróság döntvényei és elvi jelentőségű határozatai, a mostoha nyomdai viszonyok miatt, a már megszokott félhivatalos kiadásban nem jelentek meg s ez a 23 év óta fennálló irodalíml vállalkozás szünetelt. * . A kir. közigazgatási biróság hatásköre nem terjed ki a tételes pénzügyi jog egész területére s főként az egyenes adókajt és az illetékeket öleli feL Pénzügyi szaklapjaink s a pénzügyi jog döntvénytárai pedig csakis a kir. közigazgatási biróság elvi döntéseit közlik. Ebből következik, hogy ezek a hatá-