Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Az új idők közjogi követelményei és régi alkotmányunk

66 gyarország alkotmány válsága még mindig megoldatlan. Megoldását bizonyára nehézzé teszi az, hogy az alkotmányfejlődést ugy, amint az erőszakosan megszakadt, nem lehet egyszerűen visszaállítani, mert az uj idők és ítz uj helyzet követelményei nem engedik meg többé. S igy az előtt a feladat előtt állunk, hogy alkotmány válságunkat oly módon oldjuk meg, amely az uj idők követelményeivel összhangban van. Hogy mik az uj idők és uj helyzet követelményei, az szinte köztudomású. Az államnak oly berendezése, mely kizárja az állami hatalom irányitását valamely uralkodó család érdekei szempontjából vagy valamely szükkörü társadalmi osztály érdekében és amely alkalmas egyrészt arra, hogy a munkástömegek és birtoktalanok jogosult igényeit is kielégitse, másrészt pedig arra, hogy a nemzetiségi kisebbségek jogait is megfelelően biztositsa. Ezeket a követelményeket elsősorban a külső nemzetközi viszonyok és legyőzőink, másrészt a belső társadalmi viszonyok határozzák meg. Ebben az értelemben kell tehát megoldani elsősorban azt a kérdést, helyreállitandó-e az a viszony, vagy ahhoz hasonló, mely az előtt az osztrák állammal fennállott. A középeurópai hatalmakat legyőző hatalmi csoportozatnak követelménye e kérdésben tudvalevőleg az, hogy e viszony helyreállítása lehetőleg mellőzhessék. De ettől el is tekintve, követelménye ez magyar nemzet érdekének is. Már jeleztem volt, hogy a fennállott kapcsolat a XIX. és XX. században anachronizmus volt, mert oly kapcsolat, mely azon alapult, hogy két külön államnak egy uralkodója van, azzal a felfogással, mellyel az államéletet mai fejlődése fokán megítéljük s azokkal a törekvésekkel és célokkal, amelyek a mai államokat vezérlik, nem egyeztethető össze és csak erőszakosan tartható fenn. A kapcsolat fenntartásának volt célja Magyarország részéről is : az önvédelem ; de mig egyrész utólag megállapíthatjuk, hogy az önvédelem célját e kapcsolat nélkül talán jobban elérhettük volna, mint igy s hogy éppen e kapcsolat folytán sodródtunk bele a világnak eddig legnagyobb és legkatasztrofálisabh kimenetelű háborújába és fűződtünk e háborúnak gyengébb küzdő feléhez, másrészt az e cél érdekében fenntartott kapcsolat a magyar nemzet önállásának és függetlenségének oly súlyos csorbításával járt, hogy e kapcsolat Magyarországra károsabb volt, mintsem hasznos és visszakivánására egyáltalán nincs ok. A magyar államnak a mult évi összeomlása alkalmával elért közjogi függetlensége ez összeomlás minden pusztítása mellett is azonban oly örvendetes eredmény, amelynek újra való feláldozásától óvakodni kell s ha a kapcsolat hirtelen