Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 1. szám - Tanulságok
45 Ami elsősoran a szervezetet illeti, már a mult évben a jogász-egyletben lefolyt vitát dominálták, azok a felszólalások, amelyek igazságügyi szervezetünk egyszerűsítését követelték. A felszólalók egyrésze a járásbíróságokat akarta egészen megszüntetni, mások (Borsos Endre) csak a kis járásbíróságokat, ismét mások a törvényszékeket. A járásbíróságoknak akár egészen, akár részben megszüntetése ellen főleg az a szempont szól, amely szempont éppen azoknak megalkotását tette szükségessé. Az igazságszolgáltatásnak — jósága utáni — első követelménye, hogy gyors és olcsó legyen, kivánta meg azt, hogy a néphez közel eső, lehetőleg 1—2 óra alatt megközelíthető járásbíróságok szerveztessenek. Sem a polgár, sem az ügy, sem az állam nem bir el egy olyan igazságügyi szervezetet, amelyben a csekély jelentőségű ügyeket a ritkábban fekvő városokban működő társas bíróságok intéznének el. S a jövőre, amikor minden tekintetben a legnagyobb takarékosságra lesz szükség, vitán felül állónak tetszik, hogy a járásbíróságokat meg kell hagyni, sőt ha lehet, hatáskörüket még ki is terjeszteni. A járásbirósági ügyekben egyfokú jogorvoslatnak volna helye a törvényszékekhez, melyek hármas tanácsokban Ítélkeznek. A törvényszéknek másodfokban hozott Ítélete ellen rendes jogorvoslatnak (sem felebbezés, sem semmiségi panasz) nincs helye. Törvénysértés esetében a felek bármelyike a jogegység megóvása érdekében megfelelő perorvoslat beadását kérheti a legfőbb államügyésztől, de ennek a perorvoslatnak intézményét az eddiginél jobban kellene kiegészíteni. Nevezetesen, amint azt erről a kérdésről más helyen*) javasoltán : a Curiának hátáskörést tágítva azzal a felhatalmazással, hogy belátása szerint bármily esetben uj eljárást is rendelhessen el, tehát a határozat a Bp. 442. §-ától eltérőleg a felekre nézve hatályos legyen. A többi ügyben a törvényszék jár el elsőfokban hármas, esetleg — amint ennek példáit látjuk a gyorsított eljárás tárgyában készült ujabb rendeletekben — ötöstanácsokban. Jogorvoslat a Curiához, amely ötöstanácsokban ítélkezik, körülbelül oly határkörrel, aminővel ma bir a hadviselés érdekeit érintő ügyekben. Az Ítélőtáblák — mint középfokú bíróság — megszűnnének. Bírói személyzetük részben a Curián, melynek ügyforgalma tetemesen megnövekednék, részben a törvényszékeknél tanácselnöki minőségben nyerhetne elhelyezést. *) A Jogtudományi Közlöny 50 éves fennállásának emlékére kiadott „Jogi dolgozatok" 435—449. oldalain.