Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

529 nyul megjelölnöm. Hogy egyes közjogi jogviszonyok alanyául a hatóerők komplexumát (az államot) más közjogi jogviszonyok alanyául az egyest jelöljük meg a mindennapi beszédben, ennek oka nyilván az, hogy egyes közjogi viszonyokban (nevezetesen azokban, amelyekben a cselekvő államszerv) a hatóerők komblexuma, más közjogi viszonyokban (nevezetesen azokban, melyekben a cselekvő államtag) az egyes áll előtérben, mint a cselekvés kiformálója.93 Ámde ez meg is fordulhat és épen ezért nem jó ezen az alanyt megjelölni. Nem jó ezen az alanyt megjelölni a magánjogi viszonyokban sem, nem jó egyes magánjogi viszonyokat a hatóerők komplexumához (az államhoz vagy má!s, u. n. jogi személyekhez) másokat pedig a cselekvő egyesekhez kapcsolni.04 És végül: a jogviszony (legyen közjogi vagy magánjogi) mind a két oldalán vagy a hatóerők komplexumához, vagy pedig az egyesekhez kell kapcsolni. Egyik oldalon ehhez, másik oldalon ahhoz kapcsolni nem helyes.95 XXIV. Felszokás vetni a kérdést, hogy lehet-e az egyesnek közjoga az állammal szemben.90 Látszik az eddigiekben, hogy a kérdés nem is jól van föltéve. A közjogi viszony egyik oldalán ugyanis az egyest, másik oldalán pedig az államot szemlélteti alanyul. A kérdést igy tenném föl: ha a közjogi viszony egyik oldalán államtag, másik oldalán államszerv áll: az egyesnek mint államtagnak cselekvése az államsztrv vel szemben felfogható-e mint jogosultság!97 Bizonyára, Íriszen az államszerv is épen ugy alatta áll a közjog szabályainak, mint az állam tag és ha az államszerv megsértené a közjognak szabályait, az államtag segedelmet nyer egy má03 Ezért mondják, hogy a bíráskodás az államnak a joga, a szavazás az egyesnek joga. 04 A cselekvőképtelen egyeshez nem jó odakapcsolni sem a közjogot, sem a magánjogot. V. ö. Szerző, Magánjog, I. 95 és köv. lapok. 05 Amelyik oldalon államszerv áll ott az államot, amelyik oldalon pedig államtag áll ott az egyest emlegetik alanyul: ezért mondják, hogy az egyesnek joga van az igazság kiszolgáltatására az állammal szemben. V. ö. Magyary 9. lap és Tóth Károly 565. lap 2. jegyzet. or V. ö. Somló 494. lap: „Wáhrend die subjectivon Eechte des Privatrechts einen Anspruch auf cin Thun oder ein unterlassen Norm untergebener bedeuten, hat das öffentliche subjective Becht ein Thun oder ein Unterlassen der Eechtsmacht zum Inhalte." V. ö. Magyary 14. lap, folner 303. lap: „Valamely cselekményre való joga lehet az embernek az állammal szemben is." „.. .Legtöbb ok volna az ember közjogainak vagy talán még helyesebben közigazgatási jogainak nevezni az embernek az állam ellenében államhatalmi cselekményre irányuló jogait." (304. lap.) V. ö. Tóth Károly II. 563. lap: „... az egyes személyek is az állammal ... szemben közjogilag jogosultaknak mondhatók." 07 Hogy mi adja azután ennek a cselekvésnek a jogosultsági jellegét, fentebb láttuk. Magyar Jogi Szemle. 34