Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

r 5?6 rozó... az egésznek ereje s az egyes legyen bár király, parlamenti tag hivatalnok vagy szavazó, csak öntudatos e:-zköze a nemzetnek, az államnak... Az állam az egyesek öntudatában életrekelve irányozza az államtagot, kinek államíunkciőt kell végeznie" (Coricha 242. lap). „A köz, a nemzet adja a lökést,... az egyén átérzi s teremtő erejével alkotni kezd" (Concha 65, 66. lápok).80 A kérdés tehát tulajdonképen ez: vájjon az akaratot, a cselekvést az államhoz kapcsoljuk-e, mint amelyben van a mozgató, elhatározó erő, amely irányoz amely a lökést megadja, — vagy pedig az egyesekhez, mint akik az akarauot, a cselekvést magokban épen kiképezik.87 Az egyik felfogás szerint ezt mondom: az állam akar és cselekszik;— a másik szerint pedig meglátom, hogy az állam az egyesek á!tal akar és cselekszik és az egyeseket, akik által az állam akar és cselekszik, mondom jogalanyoknak, nem feledve, hogy a tényleg akaró és cselekvő egyesek mögött ott van az állam, mint mozgató elhatározó érő, amely irányoz, amely a lökést megadja. És az állam csakugyan az egyesek által akar és cselekszik: az állami öntudat az államfőben hat, a belső akarat a törvényhozó testben keletkezik, a külső akarat, a cselekvés a kormányban, a birói, a közigazgatá-i hatóságokban, az egyes polgárokban (Concha 220, 221 lanok) Maga Concha is klasszikus munkájában több helyütt kifejezetten a királyt, a parlamentet, a hatóságokat, az egyes polgárt emlegeti, mint jogosult alanyokat (240. s. k. lapokon).88 80 V. ö. Jászi V. 8. lap II., 1. mondottakat: Már raapra a szervi m'nŐaég összcsségi eredmény, az egyén mint szerv átalakul, felelősségből, ambícióból, uj érzelmek keletkeznek benne, meglevő képzeteket, érzelmeket k'zár, az összesség részéről jövő ha'ások folytán tuda'lartaiina, kőpzottarta'mának feldolgozása módosul, irányítják a közösség által hozott térvények, szabályok. Csakugyan a szerv működése ,.*.. a közösség részéről jövő lelki hatásoknak... az eredménye". Ámde kivételes, hogy a fzerv „csak edénye az összességben jelenlevő áramlatok vegyülésének" kivételes, hogy a szerv „egyszerűen szorosan körülírd mechanikus cselekvést végez az engedelmességnél fogva" (31. 1.). Ha ez renöszcrinii volna, ha a szerv csak „edény" volna, ugy csakugyan nem volna cselekvő a'anyul, jogalanyul megjelölhető. 87 A szerv müködéso ugyanis, bár a közösség részéről jövő lelki ha'ásoknak az eredménye, még's „a szerv egyéni lelki képességei és sajátosságai szerint... feldo'gozva". (Jászi V. 10. lap.) Hogy a máris- kész akarat és cselekvés 'lyen vagy olyan, abban b'zonyára része van ugy a közösség részéről jövő lelki hatásoknak, mint a szerv egyéni lelki képességei és sajátosságainak. Ha valaki aszerint jelölné meg az alanyt, amint az akarat és cselekvés kiképzésében a közösség részérő' jövő lelki hatásoknak, vagy a szerv egyéni lelki képességei és sajátosságainak van több része: ugy esetenként mást és mást, majd az államot, majd az egyest jelölné meg alanyul egy és ugyanazon fajtájú jogviszonyra is. 88 Ha többek együttműködése, egymásra hatása utján végeztetnek a közösség ügyei, ugy ,.az átalak'to't.ec-y^nek egymásra hatnak s ebből desztillálnak ki egy eredményt..." (Jászi V. 10. lap.)