Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]
521 vazatszedő kötelezettsége a szavazat felvételére.64 Ez is mind a kettő közérdekből való s ezért közjogi.65 Keresztmetszetben vizsgálva már most ezt a jelenséget: itt is mind a két oldalon látok egy jogosítványt és egy kötelezettséget. A közjogi jogviszonyban fekvő két részviszony egy vonalban álló. Ám mind a két részviszonyban a kötelezettségek állanak előtérben, mert a cselekvések közérdekből valók.68 Úgy, hogy a jelenség — egészben az első reátekintésre a kötelezettségeket látom meg. XV. íme: Ugy a közjogi, mint a magánjogi jogosítvány gyakorlása kötelesség. A perrel való élés tekintetében azonban különbség van. A magánjogi jogosítvány megsértése esetében a perrel való élés a sértett fél akaratától függ,07 mig a közjog világában — igy a büntetőjog világában is — a perrel való élés a sértett akaratától független. A büntetőper hivatalból indul.68 Kivételes az, hogy a sértett akarata 63 Mikor szavazati jogról szólunk rendszerint nem arra tekintünk, aki a szavazatot felvenni köteles, hanem tekintünk azokra, akiknek száraza'i joguk nincsen. Tcdig bizonyos, hogy a közjogi viszonyban egyik oldalon áll a szavazó, a más"k oldalon a szavazatot felvevő. 05 Minden közjogi viszonynak van magánjogi sz'nozefo, ha arra tekintek, hogy minden közjogi viszony az egyesek magánérdekeire figyelemmel van megkonstruálva, hogy a közjogi cselekvésben a külön érdek és az egyéni is bevihető és végül ha tekintek arra, hogy másodrenden minden közjogi viszony magánérdeket is véd. 68 Ha a cselekvés jogosultsági jellege kerül előtérbe: a közjogi viszony már nem jól működik, ami megtörténhet: „... az* egyén szavazásakor tudatosan ellenlétbe helyezheti magát az állameszme követelményeivel vagy egyéni javát elfogultságból egyetemes jónak tekintheti" (Concha 414. lap.). 07 Csakugyan: „... nicht der Beginn des Unrechts von einor Willenserklürung des Berechtigten abhángig gemacht ist, sondern durch diese bloss die bereits vorhandene Widerrechtlichkeit einer Handlung aufgehoben werden kann..." (Somló 491. lap a Haelscher-féle akarati elméletre vonatkozóan.). V. ö. Polner 267. lap. V. ö. Szászy-Schwartz. Parerga 37. lap: „valamint a magánérdekű primőr normák fennállása, szünetelése, vagy megszűnése többnyire az érdekelt akaratától függ: ugy megsértésük esetében a szanketonális normák foganatbavétele is tőle függ." A magánjogi perlési lehetőség: lehetőség arra, hogy a pert mint uj jogviszonyt megteremtsen. Olyan lehelőség ez, mellyel ha akarok élek, ha akarok nem é!ek, melynek gyakorlása nem kötelesség. Nem kötelesség, mert som a:', adós érdeke, sem a közérdek a perlést nem kívánják. Hogyan van az: hogy a hitelező a fizetésül fölkínált pénzt felvenni köteles, ám a nemfizető adóst a fizetésre perelni nem köteles. Ez nyilván onnan van, hogy mig a fizetésül fölkínált pénz felvétele az adósnak érdeke, addig a perlés a nemfizető adósnak érdeke. V. ö. Polner 320. lap. 08 V. ö. Szászy-Schwartz, Parerga 37. lap: „Az a körülmény, hogy az áPami hatóságok hivatalból, azaz függetlenül... a sérteti magánfól akaratától torolják meg valamely szabály sértését, mindig jelo annak, hogy az illető szabály' az áPamcél érdekében van felállítva, azaz közjogi természetű." Ilyenkor — úgymond — nem lehet szó a védett magánérdek alanyi jogáról, mert. noha a parancsszegéseknek ez esetben szankciója van, e szankció a hatóság kezébe van adva, nem pedig a magán