Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

519 Közjog—magánjog. Irta: dr. Tóth Lajos, egyetemi tanár. (Folytatás.) Az is kétségtelen, hogy az egyén, mint államtag, jogaival, mivel ezek neki az állam érdekében adattak, élni tartozik, ám az egyén, mint magánszemély is tartozik élni jogaival, mivel ezek neki nem csupán a saját érdekében banem... a másik félnek és a köznek az érdekében is adattak.57 íme valójában, amint a közjognak, ugy a magánjognak a gyakorlása is kötelesség,58 a magánjogi viszonyra sem áll az, hogy az egyik fél csak jogosult, a másik csak kötelezett volna. így pl. a kölcsöntadó jogosult is (a pénz fölvételére), kötelezett is (ugyanerre)59 a kölcsönvevő is kötelezett is (a pénz átadására), jogosult is (ugyanerre), vagyis: „azon egy személy a jogositott ifi, a kötelezett is és pedig ugyanarra jogosított, amire kötelezett" épen ugy, mint az egyének, mint államtagok viszonyában." Ugyanez áll az adásvételi szerzó'désen nyugvó jogvitzonyra.00' Nevezetesen ha a jogviszonyban fekvó' két részviszony közül csak az egyiket (csak az árura vonatkozót, vagy csak az árra vonatkozót) veszem: a vevó' jogosult is (az áru átvételére), kötelezett is (ugyanerre), az eladó is kötelezett is (az áru átadására), jogosult w (ugyanerre). K. T. 345. §)01 Am Conchának az imént adott szétválasztása, mint kiindulási pont épannyira jellegzetes a közjog és a magánjog közötti különbség tekintetében, mint Ulpianus hires ellentétezése: a különbség az, hogy Ulpianus az érdek minemüségén, Cohcha a jogviszony minemüségén választja szét a jelenségeket. Ulpianus az okot, Concha 87 A fejlődés iránya is az, hogy a magánjog világában mindinkább előtérbo lép a másik fél érdeke és a köznek az érdeke: a hitelezői poziciókat a jog mindinkábh a másik fél érdekére ós a köznek az érdekére tekintve méri ki. Ez bizonyára közjogi beszivárgás a magánjogba. A középkorban ennek a fordítottja volt szemlélhető. A magánjog beszivárgott a közjogba. 06 V. ö. Szerző, Magánjog, I. 76. lap: ,.Azt az embert, aki a pénzt kölcsön adta, nemcsak jogosultság illeti, hanem kötelesség is terheli, nevezetesen kötelezve van arra, hogy a kölcsönvevő által a lejáratkor kellőképen felkínált pénzt átvegye. (V. ö. 15. lap 2. ós 1. jegyzet, 16., 18., 24. lapok is.) w A gyakorlásra vonatkozó kötelesség különböző erősségi foka az egyes jogosítványoknál közjog és magánjog világában egyaránt. 60 V. ö. Szerző, Magánjog, T. 77. lap, VII. és 79. lap 1. jegyzet. 91 A kölcsönnél egy a cansa (a kölcsön), az adásvételnél kettő a cansa: az e'adás meg a vétel, melyek azonban mégis egy causa-t alkotnak (ax adásvételt).