Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A királyválasztás joga

15 exponálni ezt a rendkívül fontos és nagyon is érdekfeszítő jogi kérdést, illetőleg „kérdések csoportjátMost, mielőtt befejeznénk cikkecskénket, összefoglaljuk az eredményeket, illetőleg az egyes felvetődő kérdésekre nézve levont konzekvenciákat. A magyar királyi széknek lemondás által való megüresedése nem forog fenn. IV. Károly király nem mondott le ; lemondási szándékát a történtek alapján vélelmezni nem lehet. A királyi jogok gyakorlásától való visszavonulást pedig lemondás nélkül alkotmányunk nem ismeri, arra vonatkozó elhatározás jogilag nem létező, semmis, illetve alkotmányba ütköző, melyért a király tanácsosai felelősek. A nézet, mintha Ottó trónörökös már is „rex hereditáriuskép"ra királyi trónra jutott volna, ezek szerint teljesen nélkülözi az alaposságot. A trón forradalmi detronizáció által sem üresedett meg, illetőleg a forradalmi köztársaságok sem a királyság intézményét, sem a koronás király jogos hatalmát, sem pedig az addig fennállott trónöröklési jogot nem szüntették meg, nem is módosíthatták. Ellenben az osztrák császárság széthullása, ezen velünk p paritásos dualizmusban volt állam megsemmisülésének ténye, a megmaradó Német-Ausztriának köztársasággá alakulása, ami belső államjogilag, ugy mint nemzetközi jogilag perfektnek mondható, lehetetlenné tette a pragmatica sanctioban feltétel kép megállapított elválhatlan együttbirtoklásál az osztrák uralkodási méltóságnak és a magyar szent korona országainak. A pragmatica sanctio csak egvüttbirtoklásra szóló öröklési jogot adott, nem szól Magyarország trónjának külön birtokolhatására. Tlykép a pragmatica sanctioban biztosított öröklési jog és ezen öröklési jog szerint birtokolt királyi halalom is a magyar törvényhozás akaratából elvesztette jogi alapját. Magyarország különbirtoklására IV. Károly őfelségének és utódainak csakis országgyűlési királyválasztás adhat most már jogot. ;V magyar országgyűlés király választási jogát feléledettnek lehet tekinteni. Szabad királyválasztás foglalhat helyet. Semmi akadálya nincs annak, hogy ezzel élve, az országgyűlés akár IV. Károly exkirályunkát, akár más Habsburgot, akár bárkit mást, férfiút vagy nőt királylyá választhasson. Nincs jogi akadálya annak, hogy az országgyűlés a királylyá választásnak, koronázásnak eddig nem ismert uj feltételeket szabhasson, hogy örökös vagy tiszta választási királyságot alkosson ; hogy a királyi jogkört mostani terjedelmében fenntartsa vagy megváltoztassa.