Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Jogi szakirodalmunk feladatai

5 Nem az én feladatom, hogy e folyóirat prograinmját mondjam el. Inkább az áll elöltem, hogy mit kívánhatunk ma egy komoly, tudományos jogirodalmi folyóirattól. Ettől a folyóirattól elvárhatjuk, hogy ahhoz értő egyének alapos és komoly < kritika tárgyává fognak tenni minden számbavehető jogi t,erI méket. Általában szükségesnek tartanám, hogy egész jogiro^ dalmunkat szabadítsuk fel az egyoldalú befolyásolások alól. \ Remélem, engem nem ért félre senki. Nálam nincs nagyobb l tisztelője a német tudományos irodalomnak, de minden elfoI gulatlan angol, francia, olasz tudós is elismeri, hogy a tudoI mány igen sok ágában a német vezet, sőt ők is a tudomány I sok ágában a németeket mesterükül vallják. Nálunk azonban l túlságosan egyoldalúan nehezedik reá egész jogi irodalmunkra i német jogi irodalom. Meg van ennek a természetes oka is. Egyik, hogy törvényeink egyrészének mintájául a német tor£ vények szolgálnak. Másik kétségtelenül a földrajzi helyzet. I Annak is megvan á magyarázata, hogy bizonyos német törI vények miért szolgáltak bevallottan a magyar kodifikáció I mintáiul. A kereskedelmi érintkezés folytonosságának szükséIgessége követelte ezt. De ki merné tagadni, hogy kultúránk a i egészében is erősen belekapcsolódott a német kultúrába. Most ha szegény hazánk megszükitetl határai között mint I teljesen iüggetlen állam helyezkedik el a népek nagy családiíjában és teljesen önálló nemzetközi életet él, bizonyára a nagy •nyugati államokkal is közvetlenebb nemzetközi összeköttetésbe kerül. Nem az eddigi ausztriai kapcsolaton át éli nemzetiközi világát. Mert ne tagadjuk, mi bármennyire törekedtünk is a néi ^>zi érintkezésben jogalanyiságunkat a dualizmusban |is megóvni, ez Nyugateurópa köztudatában elismerésre nem atott Magyarország mindig csak Ausztriának tartományaként ?|Ht a nemzetközi köztudatban. Sőt a hivatalos világban sem tu* iott meghonosodni a magyar állam önállósága. így olvashatuk nemrég az ausztriai békeszerződésben, hogy Magyarországot több vonatkozásban ugy kezelték, mint az egységes Ipsztrá k-m agyar monarchia részét és egy vonalba helyezték az Ipsztrák örökös tartományokból elvált uj nemzeti államok kaBegóriájával. Mintha Magyarország csak most alakult volna ||nálló állammá. Ezentúl ilyen félreértések és félremagyarázáySok néni lesznek. Magyarország mint teljesen önálló nemzetjjözi jogalany fog közvetlen érintkezést fenntartani a müveit .^ilág minden államával. És igy igen természetesen a magyar gazdasági összeköttetés nyomán is a legélénkebb nemzetközi gi érintkezésben fogunk állani. Ez önként maga után vonja nemzetközi jogi kapcsolatokat is, és ezzel kiszélesedik az a rület, melyen az önálló, minden egyoldalú befolyástól meamagyar nemzeti jogélet érvényesülhet és erősödhetik. Igen