Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - A régi perek

o 148 kedett, de a peregység, a szerzett jog elve és a mellett a helyzet mellett, hogy az információt a törvény eltiltja, módot kivánt nyújtani arra, hogy az élőszó ezekbe a jogvitákba is belekerüljön és oly kiegészitést javasolt, hogy a felek az ily perek előadása után felszólalhassanak. Jelentésében (a 61. §-hoz) kifejezést adott a bizottság annak, hogy mivel a javaslat az információt eltiltja : a biróság tájékoztatása végett, de az ügy érdekében is kivánatos, hogy akkor, amikor a polgári perrendtartás életbelépése után folyamatba tett perek a tökéletesebb szóbeli eljárás szerint fognak tárgyaltatni, a korábban inditott és a régi tökéletlenebb Írásbeli eljárás szerint tárgyalandó perekben se legyen a szóbeliség teljesen kizárva, indokolt oly rendelkezés, hogy a felek jelenlévő képviselőit minden fokon egy-egy felszólalás illesse. (Igazságügyi Javaslatok Tára, 1912. évi XII. évf. 8. sz. 288. 1.) A javaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával (1912. jun. 7. a. 391. orsz. ülésben) Plósz Sándor előadó az általános vita során kiemelte, hogy az igazságügyi bizottság, bármennyire óhajtotta volna is, hogy az uj törvény minél előbb és az ügyek mennél nagyobb számában hatályossá váljék, még sem tudott más intézkedést javasolni, mint azt elfogadni, hogy azok az ügyek, amelyek a régi törvény idején megkezdettek, a régi eljárás szerint is folytathassanak le, mert nagy nehézségekre s visszásságokra adott volna okot, ha a régi törvényt az uj törvénnyel komplikálták volna és a régi törvény hatálya alatt megindult ügyeket az uj törvény szerinti eljárásba akartuk volna átvezetni. Mihelyt a kereset be van adva, már felmerülnének a nehézségek, mert át kellene tenni az ügyet az illetékes bírósághoz, ami ismét további komplikációkra ad okot. A részletes vitában e szakasznál nem volt észrevétel. A főrendiház tárgyalásán Bernáth Géza tett észrevételt a szóban lévő átmeneti rendelkezést tartalmazó 61. §-ra, de észrevétele nem az átalakítás mellőzése ellen, hanem az ellen az uj rendelkezés ellen szólott, amely a feleknek megengedte, hogy a rendes perek bírói előadása után felszólalhassanak. (Igazságügyi Javaslatok Tára, 1912. évi XII. évf. 8. sz. 327., 344. 1.) Hyen előzmények után létesült az 1912 : LIV. t.-c. 61. §-ar amely kimondotta, hogy a törvényszékek előtt a polgári perrendtartás életbeléptetése előtt folyamatba tett polgári ügyekben a további eljárásra, ideértve a fellebbviteli is, az eddigi-szabályokat kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a polgári perrendtartást követő időben a per érdemének birói előadása után a felek jelenlévő képviselői az ügynek az iratokban foglalt ténybeli és jogi állását minden fokon egy-egy felszólalással ismertethetik. A törvény előkészítése közben az volt a várakozás, hogy