Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1942 (10. évfolyam, 36-39. szám)
1942 / 36-37. szám - A bűnös szándék és bűnös gondatlanság értékviszonya. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1942. évi február 21. napján tartott ülésén]
9 1. Mindenekelőtt szükségesnek vélem a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények mai keretének tágítását és pl. már a kulpozus könnyű testi sértésnek is büntetés, alá helyezését. 2. Szükségesnek vélem az ú. n. általános veszélyeztetési cselekménynek meghatározott feltételek mellett törvényes tényálladékká minősítését, és pedig nemcsak szándék esetében, mint ezt az 1942. évi január 1-én életbelépett svájci Btk. 129. §-a teszi (de csak életveszélyeztetés esetében: Gefáhrdung des Lebens cím alatt.) de gondatlanságból elkövetetten is, mint ezt ,,Über gefáhrliche Handlungen" című 1826-ban megjelent tanulmányában már Stübel sürgeti (v. ö. Neues Archív des Kriminalrechts 8. köt. 314. 1.) és újabban Miricka is helyesli (v. ö. Die Formen der Strafschuld und ihre gesetzliche Regelung, 1903. 192. 1.). 3. Mellőzhetetlennek tartom a gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknek a mainál súlyosabb büntetéssel büntetését. Ha kizárólag az abstrakt bűnösség mennyiségét értékelve állapítja meg a törvény a büntetés nemét és keretét, szem elől téveszti e cselekményeknek társadalmi értéktelenségét s a közösséget nyugtalanító hatását s nem használja ki eléggé a büntető jogszabályoknak pedagógiai erejét. Az újabb törvényhozási munkálatok közül nem egy máris emeli a büntetést. Míg pl. a Btk. 290. és 291. §-a három évig terjedhető fogházzal rendeli büntetni azt, ki „gondatlansága által embernek halálát okozza", addig ugyanerre a cselekményre az 1930. évi olasz Btk. 589. §-a hat hónaptól öt évig terjedhető börtönt rendel, sőt több személy halála vagy egy személy halála és egy vagy több személy testi sérülése esetében tizenkét évre engedi a börtönbüntetés tartamának felemelését; az 1930. évi dán btk. 241. §-a fogházzal vagy pénzbüntetéssel, súlyosító körülmények fennforgása esetében négy évig terjedhető fegyházzal bünteti a gondatlan emberölést; az 1932. évi lengyel btk. 230. art.-a öt évig terjedhető fogházbüntetést rendel e cselekményre, sőt ha a halál a tartási kötelességnek elmulasztása folytán állott elő: a büntetés tíz évig terjedhető fogház. Ugyanezek a btknek egyéb gondatlan cselekményekre is súlyosabb büntetéseket rendelnek, mint a mi Btk.vünk. 4. Figyelemmel a különös méltánylást érdemlő körülményekre — éppen a gondatlanságból elkövetett cselekményeknél a három havi fogháznál hosszabb időtartamú — talán hat hónapot meg nem haladó — fogházbüntetés végrehajtásának felfüggesztését kellene lehetővé tenni. Ezzel a pedagógiai hatékonyságot nem csökentenénk, mert ebben a viszonylatban nem az in concreto kiszabott, esetleg felfüggesztett, hanem a törvényben meghatározott büntetéstől várható a nevelő reáhatás, viszont tagadhatatlan, hogy fordulnak elő oly, büntetést csak kis mér-