Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)

1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]

15 rést. az ittasságot, a vádlott alacsony műveltségi fokát enyhítő — a durvaságot, a kegyetlenséget, az antiszociális jellemet súlyosító körülményül beszámítani és a büntetés kiszabásánál érvényesíteni. A jövő nemzedékek is bizonyára nagy lelki haszonnal fogják Varghának ezeket a tanításait megszívlelni. A.z anyagi büntetőjog körébe vágnak még a világháború végén s annak befejezte után. a gazdasági összeomlás szomorú idejében írt tanulmányai az áruuzsora néven ismert gazdasági visszaélések s azok elkövetőinek lélektani és szociológiai jellemzéséről. Ezek közül a legtanulságosabb dolgozata: „Á lánckereskedők és árdrágítók" c. mű. már egyenesen kriminálspychológiai tanulmányai közé tartozik. (L. alább IV.) Rendkívül tanulságos azonban a Pénzérték nélküli dolgok lopásáról, a liszt- és cukorjegyek lopásának büntethetőségéről 1918-ban írt rövidebb tanulmánya is. mely napjainkban ismét aktuális jelentőségű lett az újonnan bevezetett cukor- és zsírjegyek révén. Varghának ez a tanulmánya főleg azt akarja kimutatni, hogy téves a büntetőjogi írók egy csoportjának az az elvi álláspontja, mintha a pénzérték nélküli dolgok nem lehetnének a lopás tárgyai, tehát kiesnének a büntetőjog szférájából. A magyar Btk-nek a lopásról alkotott tényálladéka nem kívánja meg, hogy az idegen ingó dolog, melyet a tolvaj eltulajdonított, forgalmi értékkel bírjon s azt sem, hogy tényleg a forgalom tárgya legyen. A büntetőjogi védelem tárgya a lopásnál különben sem a dolgokhoz kapcsolódó pénzbeli érték, hanem maga a tulajdonjog (illetőleg a birtok). A lopás büntetés alá helyezésével a törvényhozás azt az életérdeket kívánja oltalmazni, melyet a tulajdonos vagy a birtokos a jogi uralma alatt álló dolgaihoz fűz. Vagyis a kérdés sarkpontja az, hogy van-e a kérdéses dolognak használati értéke. Ha van, akkor az illető dolog alkalmas tárgya a lopásnak és büntetés alá esik. A liszt- és a cukorjegyek tehát, bár annak a papírdarabkának, amire fel vannak jegyezve, pénzbeli értéke nincs is, de lopás tárgyai lehetnek, mert ezek birtoklása Ínséges időkben igen jelentékeny életérdeket képvisel a jogosítottra és családjára. Ugyanilyen természetű a Lánckereskedés és különbözeti ügyletek c, már koronaügyész korában (1923.) írt érdekfeszítő tanulmánya, mely az áru uzsorásoknak egy speciális csoportjáról, a spekulánsokról szól, akik lisztet adnak el, jóllehet lisztjük nincs és a különbözetre spekulálnak. Ma is megszívlelendő eredménye ennek a sziporkázó szellemességgel írt tanulmánynak az a figyelmeztetése, hogy el ne feledjük, miszerint az áruuzsora nem jogi érdeket sértő, csak ezt veszélyeztető cselekmény s hogy az nem az egyén, hanem a fogyasztóközönség ellen irányul. Ezek a cselekmények a piaci vevőközönség érdekét, a természetes ár-