Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)
1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]
12 gyobb jelentőségű Varghának „A correctionalizáli vétség elévülése1' c. gyönyörű tanulmánya. Ezt a dolgozatot már mint kir. kúriai tanácselnök készítette, tehát a kiforrott, kész nagybíró, akinek szavára és írására már akkor az egész ország bírói és ügyészi kara, mint igazi Mesterére tekintett. Érdekes, hogy ez az itt-ott erősen ironikus, de mindvégig lebilincselő szellemességgel készült tanulmány voltaképen rögtönözve került ki a Vargha agyából, mert csak az eszmemenetet vetette papírra, egyébként szabad előadását, illetőleg a kúriai teljes ülésen történt felszólalását gyorsírói feljegyzés után adta nyomdába (1915.). Ez a tanulmány azért oly nagy gyakorlati jelentőségű, mert megszületésére az adott alkalmat, hogy a kir. Kúriának egy 1886ban hozott s egyenesen Gsemegi, a Btk. szerkesztője által megszövegezett döntvényét, az 59. sz. Teljesülési Határozatot, mely 29 éven át életben volt és közmegnyugvásra oldotta meg az ú. n. correctionalizált vétség elévülési idejének kérdését, 1915-ben a kúriai bírák egy része — akik a döntvényt a Btk. betűivel ellentétben állónak vélték — meg akarta változtatni, illetőleg a döntvényt hatályon kívül helyezni. Az e célból egybehívott kúriai teljes ülés azonban, melyen Vavrik Béla, a kir. Kúria nagynevű tudós másodelnöke elnökölt, nagy többséggel elvetette az említett javaslatot és hatályban hagyta az 59. sz. döntvényt. Ennek a határozatnak a megszavazására kétségtelenül legnagyobb, mondhatni döntő befolyása volt a Vargha felszólalásának, aki valóban mesteri érveléssel mutatta ki a Csemegi döntve nyének helyességét, annak a Btk. alapgondolataival s a correctionalisatio rendszerével egybehangzását. Vargha álláspontját helyeselte a nagytekintélyű másodelnök is. így végeredményben Vargha volt az, aki megvédelmezte a Csemegi felfogását és lehetővé tette, hogy a Btk. nagyérdemű szerkesztőjének helyes álláspontja, illetőleg döntvénye még legalább 12 évig továbbra is hatályban maradjon. Csak 12 évig. Mert alig, hogy Vargha koronaügyésszé történt kineveztetése folytán kivált a Kúria kebeléből, az 1915-ben leszavazott kisebbség egyes tagjai újból felvetették az 59. sz. döntvény hatályon kívül helyezésének kérdését és ezúttal sikert is arattak, mert az 1927 január 14-ére összehívott teljes ülés csakugyan desavuálta Csemegit, Varghát és Vavrikot s az elévülés kérdésében az 59. sz. döntvénnyel ellenkező felfogást emelte érvényre. Vargha maga nem volt jelen ezen a teljes ülésen, az ő képviseletében, mint koronaügyészhelyettes én vitattam a döntvény helyességét. í)e mai nézetem szerint is a kir. Kúria 1927-ben súlyosan tévedett, amikor eltért a Csemegi és Vargha logikai és rendszeres törvénymagyarázatától és ehelyett a betűmagyarázat kicsinyes