Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

23 a nép létének alapját, a vér és földközösségében ismeri fel, a/ért ebben az államban vannak faji törvények, amelyekben politikai alapértékek jogi formákban lesznek lefektetve. A n. s. főtörekvése, hogy megalkossa a népben a politikai egységet, ez az eszme vonul végig a magánjog és a közjog egész vonalán, a jognak is tehát ennek a célnak a szolgálatában kell állania. Alkotmányjogi szempontok. Amíg a forradalmi mozgalom tartott és amíg ki nem alakultak s meg nem állapodtak az állam és a társadalom vezetéséhez szükséges intézmények, addig a politikai és közjogi kiformálás a „Führer" vezetése alatt álló nép összessége által és a „Führer" intézkedéseivel történik esetről-esetre, a szükséghez képest. Hitler 1937 január 30-án maga jelentette ki. hogy a jövő feladatát fogja képezni a népnek életét egy irott alkotmánnyal örökre szabályozni s ezzel soha el nem múló alaptörvényt alkotni az összes németek részére. Hitler 1938 december 3-án, Reichenbergben, a szudéta németeknek választási harcában tartott beszédében kijelentette többek között, hogy a n. s. nincs még teljesen befejezve, csak a kezdetén állunk. Várjuk be 1., 2., 3., 5. vagy 10. generáció lezajlását, akkor már a mai kornak petrifekálásáról szó sem fog esni. Ma minden közhatalmi vezetés, tehát az állam kormányzása, egyszóval az országlás is, szintén a nép megbízásából és a nép nevében, a nép által választott vezér által megy végbe. A n. s. német állam tehát egy ú. n. „Führer-Staat", még pedig „Völkischer Führer-Staat", vagyis a nép akaratán nyugvó „Führer-Staat". A vezért követő népi közösségben élő polgárságnak, vagyis a vezetett tömegeknek át kell érezni azt, hogy természetadta különös jelleggel bír ez az állam, „Artgleichheit", vagyis fajbeli egyazonossággaL mert csak az esetben, ha ez az érzés és tudat tényleg meg van, létesül szerves egység a „Führer" és a „Gevolkschaft" között, mert mind a két tényezőnél egy a felfogás, a népnek lényegéről és az azon alapuló vezetés lényegéről. Ezen épült fel a „Führerstaat" lehetősége és lényege. Hogy ez valóra váljék, abban a népi ideológiának „Völkische Ideétotalitát" az egyetemessége kell, hogy hassa át az egész nemzetet, minden ízében és porcikájában. Egy fából van tehát hasítva a „Führer" és a „Gevolkschaft". A n. s. államban az államhatalmi jogok gyakorlása és az ehhez megkívántató szervezet soha nem lehet öncél, feladata ki-