Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

15 politikai alapvázzal és színezettel bírnak, s amelyek az alkotmány és államjog körében tárgyaltatnak. Én, mint magyar jogász, lelkem minden erejével tántoríthatatlanul csüggök minden törvényen, intézményen, alkotáson, amely nemzeti életünk ősi talajából nőtt ki, de ragaszkodom különösen ezer éves alkotmányunkhoz, mint nemzetünk legdrágább kincséhez, mert ez tartja fenn nemzeti életünket ez biztosítja és teszi lehetővé a továbbfejlődést. I. Történelmi szempontok. A Bismarck-féle alkotmány, — ez az első epocha — a világháború régéig, vagyis az 1918. nov. havában bekövetkezett összeomlásig tartott, amidőn a német császár és a birodalom többi fejedelmei minden harc és ellentállás nélkül november 9-én lemondtak trónjaikról és illetve souverain jogaikról. Ekkor Ebért birodalmi kancellársága mellett, megalakult a német köztársaság, amelynek Ébert lett az elnöke. 1919. január 19-én választások ejtettek meg a nemzetgyűlésbe, amely 1919. február 6-án Weimarban tényleg össze is jött. Ezzel veszi kezdetét a Weimári alkotmány, amely 1933. január 30-ig tartott, vagyis addig, amíg Hitler Adolf átvette a hatalmat. Ez a második epocha. A weimári alkotmány liberális, demokratikus alapokon épült fel, parlamentáris rendszer szerint. A Német Birodalom jogállam volt és az akart lenni köztársasági államformával. A uyeimári nemzetgyűlés új alkotmányt alkotott, amely 1919. augusztus hó 11-én jött létre. Ezen alkotmány-kompromisszumnak volt az eredménye az egységes birodalom és az ahhoz tartozó társországok között, a kapitalista rendszer és a szociálisták között. A politikai pártok abban az időben folytonosan torzsalkodtak, egymás ellen foglaltak állást és számuk mindég szaporodott. Ilyen viszonyok között a kormányzás mindég több és több nehézségbe ütközött, mert nem lehetett a nemzetgyűlésen többséget teremteni. A politikai és gazdasági viszonyok egyre súlyosbodtak, a munkanélküliek száma már elérte a 6 milliót, a szükség-rendeletek egymásután láttak napvilágot, rendet azonban még sem tudtak teremteni. Ilyen előzmények mellett az egész Német Birodalomban egy nagy mozgalom indult meg, ez volt a nemzeti szocialista forradalmi megmozdulás. Ez folyton nőtt és nőtt, egyre hatalmasabb és erősebb lett. A háborúban részt vett százezerek és milliók s