Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A lengyel kereskedelmi jog vezérelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet lengyel-magyar osztályának 1938. évi november 19. napján tartott ülésén]

10 lását elkerüljük. A törvény kimondja, hogy ha a kereskedő egyszer már bejutott a magasabb kategóriába és ennek folytán a cégjegyzékbe bevezették, onnan csak saját kívánságára törölhető. Aki mérleg-összegeinek leszállását csalk átmenetinek tekinti, az nem fogja törlését kérni. Továbbá a forgalom biztonságának érdekében felállították a szabályt, hogy akit a cégjegyzékbe bevezettek, nem hozhatja fel ellenvetésül az előfeltételek vagy a kereskedőminőség hiányát. X. A kereslkedő fogalma a kereskedelmi ügyletek fogalminak meghatározásánál is irányadó. Kereskedelmi ügyletnek tekintendő — miként a legtöbb külföldi jogban is — minden olyan jogügylet, amely a kereskedő üzletének folytatásához tartozik. A törvény egyúttal felállítja az ismert vélelmet, hogy kétség esetén a kereskedőneík minden ügylete az üzlet folytatásához tartozónak tekintetik, tehát ker. ügylet. De mi történjék az u. n. egyoldalú kereskedelmi ügyletekkel, melyeket kereslkedő nem kereskedővel köt? A kereskedelmi jog vagy a magánjog szabályai alá vessük-e őket? A kereskedelmi törvény elvileg a kereskedelmi jog szabályozását terjeszti ki rájuk; de oly sok kivételt állapít meg, hogy nem könnyű eldönteni: mi a szabály és mi a kivétel. Ilyen kivételek pl.: a ker. jogi zálog- és megtartásjogról, a folyószámláról és a záros határidőkről szóló szabályok, amelyéket csak kétoldalú kereskedelmi ügyleteknél kell alkalmazni, tehát csak akkor, ha mindkét fél kereskedő. A szabályoknak egy további csoportja érvényesül ugyan az egyoldalú kereskedelmi ügyleteknél is, de nem a kereskedő érdekében, hanem csak ellene. Ide tartozik az a törvényes vélelem is, hogy ia kereskedő ismeri az üzleti szokásokat, továbbá hogy köteles a rendes kereskedő gondosságával eljárni. Ha kereskedő vállal többed magával kötelezettséget vagy kezességet, kétség esetében felelőssége egyetemleges felelősségnek vagy készfizető kezességnek minősül abban az esetben is, ha a törvény a többi részes számára a felelősség enyhébb mértékét írja elő. Csak a kereskedő nem kívánhatja & kötbér leszállítását. E meglehetősen hosszú felsorolás feljogosít annalk a kérdésnek feltevésére, vájjon az az említett alapelv, hogy egyoldalú kereskedelmi ügyleteknél mindkét félre nézve a kereskedelmi jog szabályai irányadók érvényesül-e még mindig a valóságban? E kérdésre őszintén be kell vallanunk, hogy ez az alapelv meglehetősen kis területen érvényesül; nevezetesen a kereskedelmi jogi tulajdonszerzésnél, a ker. vételnél, az ügvnöki, bizományi, szállítmányozási, fuvarozási és raktár-ügyleteknél, valamint a kereskedelmii ügyletek alakszerűségének fontos kérdésénél. Miként a legtöbb törvényhozás, a mi kereskedelmi törvényünk is függetleníti a kereskedelmi ügylet érvényességét attól a félté-