Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

jut az új törvényhozó elfogultsága abban az irányban, hogy a családi csoport alakítását éppé tegye és biztosítsa annak erkölcsi és anyagi fejlődését minden szétbomlasztó elemmel szemben. Az állam soha sincs távol, hanem szervei útján cselekvőleg közbelép, mert nem lehet közömbös a család éleiével szemben. Végül a törvényes atyával szennben a biztosítékok és jogkövetkezmények célszerű rendszerét létesítették, amely arra szolgál, hogy megszüntesse az atyai hatalom gyakorlásánál jelentkező visszaéléséket és hiányokat. A törvény szabatosan elhatárolja és meghatározza a bíróságra ruházott felügyeleti kört, hogy hatásossá és gyorssá tegye — amint azt Solmi igazságügyminiszter a tervezet indokolásában mondja — annak az ellenőrzésnek a gyakorlását, amelyet a közhatóságnak vállalnia kell azon közérdekű szempontok erőteljes védelme céljából, amelyek biztosítani kívánják az ifjú nemzedékek erkölcsi nevelését és vagyoni érdekeik helyes igazgatását. A gyámság intézménye is gyökeresen átalakult, mert a gyámi tisztre kinevezés már többé nem meghatározott személyek joga. A családi tanács eltörlése után, — amely nem mindig mutatkozott a kiskorú érdekében állónak, — a gyám kiválasztását a biróra bízták; a gyámi tiszt tisztára köztisztség jellegét ölti magára, amint az a gyámot terhelő eskütétel kötelezettségéből és abból a hivatalos irányításból és ellenőrzésből, amelynek a gyámság gyakorlása alá van vetve, 'kitűnik. Ha most a gazdasági viszonyok szabályozására térünk( át, a családi összességét illetően, úgy megállapíthatjuk, hogy ez is a fasiszta gondolatból merít ihletet, amely feltétlen túlsúlyt biztosít a társadalmi érdekeknek az egyéni érdekek felett. A vagyoni viszonyok szabályozása a házastársak között valóban azt a célt uralja, hogy lehetővé tegye az egészséges családi szervezetet azzal, hogy megadja neki a gazdasági biztonság minimumát. Külön tekintetet érdemel ebben a vonatkozásban nemosupán a hozomány és a házastársak vagyonközössége régi intézményeinek igen pontos szabályozása, hanem mindenekfelett a „családi vacfyon" új intézménye. Ez különbözik a hozománytól, és pedig nemcsupán megalakításának módját illetően, lévén ez a férj, vagy idegenek vagyonából is létesíthető, hanem főként azon megkötés különböző erőssége és hosszabb tartama folytán, amelynek a vagyonok alá vannak vetve. A magánjogi törvénykönyv reformja éppen kezdetén van még, de az kétségkívül kiterjed majd a többi intézményre és az alapvető jogi viszonyokra úgy, hogy azoik átitatódnak majd azzal az új erkölcsi, politikai és társadalmi gondolattal, amelyet a fasizmus iktatott be és óhajt a nemzeti élet minden formájában módszeresen megvalósítani. *