Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 20. szám - A criminal-biológiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. [Elhangzott a Magyar Elmeorvosok Egyesületének 1937. XIV. országos értekezletén.]

590 s csupán röviden és mellékesen tér ki a Nemzeti Hauk körleveleinek, a hitelrögzítő és egyéb nemzetközi egyezményeknek tartalmára s a Nemzeti ISank által az engedélyezések körül ténylegesen követelt gyakorlatnak az ismertetésére. Ehhez képest nem foglalkozik azokkal a jogi részlel kérésekkel sem, amelyek az említett körlevelek és egyezmények alkalmazása során (pl. a zárolt számlák, kompenzációs és clearinglebonyolítások stb. tekintetében) felmerülnke. Habár ezen kérdések taglalása előnyére vált volna a műenk. a pályatétel megszólító értelmezése miatt a szerzőt hibáztatni nem lehet annál kevcsbbé. mert az anyag ilyetén megszorítása mellett annál bővebben foglalkozhatott a fötémával, a devizakorlátozó jogszabályok magánjogi kihatásainak az elemzésével. A munka főérdeme, hogy a magánjog legkülönbözőbb vonatkozásaiban (a kötelmi jog általános részének szokásos rendszeréi alapulvéve) igen tüzetesen és rendszeresen elemzi ezeket a kihatásokat, mélyrehatóan veti fel a kapcsolatos kérdésekel s meglátja a legkülönbözőbb magánjogi problémákat. A problémák felvetése és kianalizálása körül azonban élesebb és mélyrehatóbb tevékenységet fejt ki helyenként, mint azoknak a megválaszolásánál. A felvetett kérdések taglalása mindenüti kiváló jogi tudással és rendszerint nagy alapossággal történik, különösen az általánosabb kérdéseké: mindamellett a nehezebb részletkérdések taglalása egyes helyeken túlrövid és min eléggé mélyenszántó. A munka stílusa szabatos, uivós jogászi stílus. azonban olykor-olykor -— különösen ahol könnyebb kérdések taglalásáról van szó — a szerző kissé bőbeszédű és ismétlésekbe bocsátkozik. A joggyakorlatot és az irodalmai a szerző az egyes kérdéseknél bőven figyelembe veszi. A munka kél főrészre oszlik. Az első, általános részben a kötclmijog általános rendszeréből merített főcímek alatt foglalkozik a devizakorlátozások által érintett magánjogi jelenségekkel, illetve azokkal a magánjogi problémákkal, amelyek a szóbanforgó rendkívüli jogszabályok szempontjából általában felmerülnek, mint nevezetesen a jogforrások, a területi és személyi hatály, az ügylelek érvényessége, az érintett kötelmek tartalma és megszűnése, stb. kérdéseivel. A második, különös rész aztán tárgyak szerint csoportosítva ismerteti, illetve szószerint közli az egyes rendelkezéseket s tárgyalja az egyes rendeletekhez fűződő speciális jogi kérdéseket. Azonban az egyes speciális rendelkezésekhez fűződő jogi problémák tárgyalását is inkább az általános részben találjuk meg, miáltal a különös rész kissé vérszegénnyé válik s a gyakorlati használhatóság némileg szenved; — de ez oly hiány, amelyet könnyű helyrehozni.