Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

348 Annál többet vitatott a Kt. 69. §-ának pongyola szövegezése folytán az elhasználható és a helyettesíthető dolgok társaságba hozásának kérdése. A Kt. 69. §-a tudvalevően a társaságba adott elhasználható vagy helyettesíthető dolgokra általában a társaság tulajdonába átmenés vélelmét mondja ki, míg az elhasználhatatlan vagy nem helyettesíthető dolgokra ugyanezt a vélelmet csak bizonyos további előfeltételek megléte esetére állítja fel.62) Minthogy pedig, amint Grosschmid a példák egész sorával bizonyítja, a helyettesíthetőség más, mint az elhasználhatóság és helyettesíthető, de elhasználhatatlan dolgok épen úgy vannak, mint helyettesíthetetlen, de elhasználható dolgok,63) kétségtelen, hogy a rendelkezés szószerinti szövegében csak akkor alkalmazható, ha a dolog, amelyről szó van, elhasználható is, helyettesíthető is. Minden más esetben a dologra a rendelkezésnek mind az első, mind a második fordulata találna és így ugyanarra a dologra két egymással ellenkező szabályt kellene alkalmazni. A kérdésnek a gyakorlati jelentősége két okból is elenyésző. A helyettesíthető, de természetüknél fogva elhasználható dolgok közül épen azok, amelyek társasági betét szempontjából elsősorban jöhetnek figyelembe,64) a Mt. 435. §-ának a birói gyakorlatba is átment szabálya szerint a törvénynél fogva elhasználható dolgok kategóriájába esnek, ezzel tehát a helyettesíthető és az elhasználható dolgok két fogalmi körének közös területe lényegesen megnövekedett.65) Ami viszont az elhasználható, de nem helyettesíthető dolog esetét illeti, maga Grosschmid is azt mondja, hogy itt már példát találni is nehéz,66) alig képzelhető tehát, hogy valaki épen ilyen dolgot akarjon a társaságba behozni. A másik momentum, hogy a probléma épen csak akkor merül fel, ha a társaság megszegi a Kt. 26. §-ában megszabott kötelezettségét és a betétel tárgyát nem veszi fel a leltárba, vagy nem becsüli meg. Annak bebizonyítása ugyanis, hogy a becslés 62) Pozitív előfeltétel: becsértékben behozás, negatív előfeltétel, hogy a becslés ne csupán a nyereségjutalék megállapítása céljából történjék. 63) Fej. I. k. 84. 1. Az utóbbira szabadjon kiegészítésül példaképen felhoznom a távolkeletről hozott különleges illatszert, amiből Európában csak egyetlen üvegcsével van és nem is pótolható. 64) Vasáru, nyomtatványok, puska, korcsolya stb. — Grosschmid példái: i. h. 65) Ha ugyan szabad a helyettesíthető dolognak a Kt. alkotásakor alapul vett fogalmát a későbbi fejlődés eredményét alkotó újabb fogalommal helyettesíteni. 66) I. h.