Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

344 A Kt. 53. és 75. §-ának nem világos szövegével szemben az 1930 :V. t.-c. 54. §-ának 3. bekezdése ebben a vonatkozásban már helyesen szól. „A társaság követelheti, hogy az ügyvezető a saját részére kötött ügyletet neki átengedje és a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a társaságra engedményezze." III. A kereskedelmi társaságok. 1. A kereskedelmi társaságok jogi személyiségének problémájával Grosschmid nem foglalkozik. „Egészen extra ictum hagyom — úgymond, — azt az u. n. controversiát, mely a jogi személyiségre vonatkozik. Kiindulok egyszerűen abból, hogy minden ember így beszél: ez a ház az árvaházé, fel-, alperes az árvaház. A súly szerintem nem arra helyezendő, jól van-e ez mondva, hanem: hogy mi van véle mondva."49) Ezen az alapon állapítja azután meg, hogy ,,az alapítvány jogi személyisége nem egyéb, mint bevett plasztikai képlete annak, hogy jogok (javak) s azok valamely összességét terhelő kötelezettségek létezhetnek anélkül, hogy más központtal bírnának, mint a personifikált alapítványi céllal."50) Hasonló alapon ítéli meg a közkereseti társaságot is, csupán abban látván problémát, vájjon kit illessen az alperesség az olyan perben, amelynek tárgyával a társaság léte vagy nemléte függ össze (tévedés, csalás, erőszak, cselekvőképtelenség a társaság létesítése körül). A részvétel a perben nem a céget, hanem a fennállása iránt érdekelt egyes tagokat illeti.51) Mégis a közkereseti társaság jogi személyiségének következetes elismerése mellett jut el egy olyan eredményre, amely a kereskedelmi jog irodalmának legújabb eredményeivel összhangban52) azt bizonyítja, hogy az egyszerűbb kereskedelmi társaságok jogi személyiségének elismerése jelentős gondolkozástechnikai előnyöket jelent ugyan, a jogi személyiség konzekvenciáit mégsem szabad mereven levonnunk, hanem a jogi személyiséget cum grano salis kell vennünk. A közkereseti társaság tagjai a Kt. 96. §-a értelmében végrehajtott végkiegyenlítés alkalmával akként egyeznek meg, hogy az egyik átveszi és a cégről magára iratja az ingatlant, a másik kapja az ingókat. Kiderül, hogy az ingatlant a társaság érvénytelenül szerezte. Az ingatlant megszerző tag harmadik személy, 49) Fej. I. k. 118. 1. 50) Fej. I. k. 31. 1. 51) Fej. I. k. 132. 1. 52) L. különösen Stammler: Das gesamte deutsche Recht, 1931. I. k. 1237. 1. (Locher.)