Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

339 nek a szempontjából valóban közömbös lehet, hogy a harmadik szerzése után a cégjegyzékben minő változásokat jegyeztek be. 6. Grosschmid sok értékes kereskedelmi jogi fejtegetései közül egyike a legérdekesebbeknek az, amit a Kt. 52. §-ához fűződőén az álképviselő jogállásáról találunk. A Kt.-nek ebben az egyetlen §-ában találkozunk a „kereskedelmi jog szerint felelős" kifejezéssel, ami azután alkalmat ad Grosschmidnak arra, hogy a kereskedelmi jogi felelősség kérdésének egy külön §-t szenteljen, amelyben azután az álképviselő jogállásának ma is újszerűen ható kifejtésével találkozunk. Már korábban kifejtette, hogy az álképviselő a garantia in contrahendo ex lege kivételességéhez hasonló helyzetben van. Vétkes a kötésben, ha nem is vétkes, neki nem szabad a mégha talmazás megléte kérdésében tévednie.35) Ebből első pillanatra az következnék, hogy az álképviselő objektíve, vagyis arra tekintet nélkül felel, még pedig vétkesként, hogy tudott a meghatalmazás hiányáról, vagy magát meghatalmazottnak vélte. Csakhogy itt mégis máskép áll a helyzet. Amikor a törvény felelősséget állapít meg, ezt két értelemben szokta tenni, vagy 1. kész parancsot bocsát ki; vagy 2. jelzi, hogyha valami bekövetkezik, alakulni fog valamely meghagyás, amely arról szól, hogy mi történjék a felelőssel. Ez utóbbi a leszakadó, visszaforduló, besodró felelősség. A Kt. 52. §-a mindkét értelmet egybekapcsolja: 1. kész parancs a szerződés betöltése ex ficto contractu; 2. visszaforduló szóhasználat, hogy kártérítést lehet követelni. Ebből látszik, hogy az álképviselő cselekménye másnemű következménnyel jár, mint általában a vétségi obligáció, amely ab ovo, mint kártérítési kötelem szülemlik meg. Az álképviselő felelőssége a „szerződés betöltése iránt" mikéntha a saját személyében kötötte volna meg, nem kártérítési obligáció, mert független attól, hogy a másik fél vesztett-e valamit.36) De mire terjed ki mármost a kártérítés akkor, ha az álképviselő felelőssége kártérítésbe fordul? Ez az a pont, ahol a német ptk. 179. §-a, a Mt. 1034. § a és ezek nyomán Kuncz Ödön a kereskedelmi álképviselőre nézve is különbséget tesznek a rosszhiszemű és a jóhiszemű álképviselő között. A német ptk. általában, a Mt. 1034. §-a és Kuncz még további előfeltételektől függően37) a biztatási kárra korlátozva a felelősséget. 35) Fej. I. 254. 1. 36) Fej. I. 601. 1.