Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

annak legbiztosabb jelét kettőben látom. Egyfelől t. i. a M. M. T. 170—173. §§-ai nem egyebek, mint a Grosschmid-féle Családjogi tervezet 81—87. §§-ainak hellyel-közzel csak apróbb szövegezési módosításokkal való átvétele. Másfelől pedig a birói gyakorlat a járadékhozományra vonatkozó és a férjnek felhasználási jogosultságáról szóló 414. számú elvi határozatában, és sok más határozatban is, amelyre ezúttal nem térhetek ki részletesebben, állandóan a Grosschmid-féle aforisztikus és általános alapgondolatok behatása alatt dönt és fejlődik. VI. 1. Az eljegyzés Grosschmid szerint annyiban nem kötelmi jogviszony, hogy belőle nem származik tipikus kötelem, amelynek a teljesítése természetben követelhető és amely kötbérrel biztosítható. (H. T. II. kötet 11. oldal.) De az igenis „alantasabb sanctióval ellátott kötelem" (u. ott 12. old.), „féligmeddig kötelem",30) mint ilyen — és ezt Grosschmid Schwarz Gusztáv kritikai megjegyzéseivel szemben hangsúlyozza — igenis jogviszony. A házasság megkötésére a jegyes ugyan nem köteles. De érdekében áll szerinte az eljegyzés alapján a házasságot megkötni, mert ellenesetben az eljegyzés felbontásának a H. T. 3. §-ában szabályozott terhelő hatásai állanak be.31) A házassági törvény előmunkálatai az eljegyzést egyszerűen szerződésnek tekintik és arra a szerződések általános elveit tartják alkalmazhatóknak. (V. ö. H. T. II. k. 13—14.) Grosschmid felfogását az előzőkben láttuk. Határozottabban — úgy látom — nem nyilatkozik. De nyilván ő nem tarthatja még naturális kötelem természetével bíró szerződésnek sem azt, amitől a törvény a kötelező erőt kifejezetten megtagadja, amit nem csupán kötbérrel vagy egyéb szankcióval sem tart kikényszeríthetőnek és biztosíthatónak, de amire vonatkozó szankció kikötését egyenesen semmisnek is nyilvánít. (2. §.) Másfelől a H. T. 3. §-ában eléggé mesterkélten egybeolvasztott kártérítési, megtérítési és gazdagodási kötelein, amellyel a törvény az alaptalanul visszalépő jegyest, valamint az alapos visszalépésre a másiknak okot szolgáltatott jegyest sújtja, kizárja azt is, hogy az eljegyzés kölcsönös Ígéretének a jogi jelentőségét megtagadjuk. A gyakorlat ezért — amint ezt az eljegyzésről szóló (a Jogállam 1933. évfolyamának 311—325. oldalain közzétett) tanulmányomban kimutattam, azt fogadta el, hogy az eljegyzés ugyan nem szerződés, de igenis komoly, jogi vonatkozású igéret a 30) Fejezetek, II. 1300—1301. oldal. 31) Fejezetek, II. k. 1284. oldal.