Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1936 (4. évfolyam, 13-14. szám)

1936 / 13-14. szám - Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének 1935. évi december hó 17. napján ... megkezdett ... ankétje. Van-e szükség hazánkban a kényszerkartelezés, kényszercsatlakoztatás, a kartelhatározatok kényszerrel való kiterjesztése, illetve az ipari zártszám t

41 nap alatt 7.847 ügyiratot volt kénytelen elintézni, amelyek mind az ipari zárlat kérdésével voltak kapcsolatosak.24 7. fejezet. Magyarország. A kényszerszervezés terén az 1918-as esztendő Magyarországon is igen érdekes eredményeket produkált. Ez év második felében ugyanis egymás után alakulnak meg szövetség" névvel a különböző kényszerszervezetek. így létesül az ásványolaj-, cellulózé-, papír-, gyufa-, mozgófénykép-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, vas- és acélipari szövetség. Ezek közül ténylegesen csak az ásványolaj-, cellulózé- és papíripari, valamint a gyufagyári szövetség kezdte meg működését. Ezek az ipari szövetségek hivatva voltak arra, hogy állami felügyelet mellett az ipar önkormányzatát megvalósítsák. Erre a célra a meglévő érdekképviseletek, valamint a háborús közgazdaság szervei, a központok és bizottságok nem igen látszottak alkalmasnak. Az ipari szövetségek részint véleményező, részint végrehajtó működést fejtettek ki, azonban maguk semmiféle áru-, vagy pénzüzlettel nem foglalkoztak. A forradalmak azonban az ipari szövetségek működésének véget vetettek.25 A világháború utáni évtizedekben különleges okok nyomására a szesz-, gyufa-, cukor- és lenipar terén létesültek magyar kényszerszervezetek. Nem volna teljes a magyar fejlődés ismertetése, ha nem em lékeznénk meg az iparfejlesztésről szóló 1931 :XXI. tc. 37. §-áról, melynek alapján a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy bizonyos iparágakban a vállalatok létesítését külön engedélyhez köthesse. Mivel azonban ez a törvényszakasz a vállalatok bővítésének tilalmazását nem teszi lehetővé, ennek a törvényszakasznak a gyakorlati életre igen kevés hatása van. III RÉSZ. A kényszerszervezés eszközeit alkalmazó rendszerek előnyei és hátrányai. Ugy érezzük, hogy nagymértékben megkönnyítjük a gyakorlati gazdaságpolitikusnak munkáját, ha szembeállítjuk egymással azokat az előnyöket és hátrányokat, melyek a kényszerszervezés elveinek a való életbe való átültetése nyomán keletkeznek A gyakorlati élet problémáival foglalkozó államférfinek lesz a 24 L. Bermann: Lockerung der Gevverbesperre Wien, 1934. 25 Br. Szterénvi és Ladányi: A magyar ipar a világháborúban. Budapest. 1934, 121 — 123. oldal.