Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1936 (4. évfolyam, 13-14. szám)

1936 / 13-14. szám - Grosschmid [Béni] és a magyar kötelmi jog. [Ünnepi beszéd, a Magyar Jogászegylet Grosschmid-előadás sorozatának első előadása]

12 hetetlen olajcseppeket, amelyek nélkül a jogszolgáltatás gépezete a/ igazságérzetet sértő módon csikorogna. A Fejezeteknek ez a jogalkalmazási gazdasága még távolról sincsen kimerítve és a bírónak, ügyvédnek és jogtudósnak a gyakorlati jogászi bölcsesség kiapadhatatlan forrását jelenti. Természetesen Grosschmid tiltakoznék legjobban az ellen, mintha az ő könyve olyan corpus clausumként szerepelhetne, amely minden bölcsesség foglalata. Az élet kifogyhatatlan gazdagsága egyre újabb problémákat vet fel a kötelmi jog terén, amelyek a Fejezetekben nem fordulnak elő. Ilyenek, hogy csak pár modern kérdést érintsek: az alkudozó felek jogi helyzete, az a bizonyos .,Schuldverháltnis der Vorverhandlungen". amelyből felelősség ered, habár a felek nem jutottak is el a szerződéskötésig. Ilyen az exceptio doli generális sokszerű alkalmazása, vagy a megelőző abbanhagyási kereset (vorbeugende Unterlassungsklage), amely a még csupán fenyegető tiltott cselekményt kívánja elhárítani. Sok fejtörést okoz a szerződésszegő fél felelelőssége a szerződésen kívül álló harmadik személyt érő kárért. (Pl. ha a bizományossal szerződő fél lehetetlenné teszi saját szolgáltatását: követelhet-e kártérítést a bizományos, kinek magának nincsen teljesítési érdeke; avagy a megbízó, aki viszont a harmadikkal nincs jogviszonyba?) E kérdésekre hiába keresünk régi könyvekben feleletet, még ha olyan előrelátók is, mint a Fejezetek. De a Fejezetek elemző módszere állandó útmutatásul szolgálhat nekünk, miképpen kell az újonnan felbukkanó kérdések megoldását a jogrendszer rejtett mélyeiből kitermelni. V. Modern kötelmi jogunk, mint említém, három főforrásból táplálkozik. Ezek Grosschmid tanításai, a Kódexjavaslat és gazdag fejlettségű bírói gyakorlatunk. Ezeknek összehatásából olyan összkép alakul ki, amelyre a magyar jogász megnyugvással és bizalommal tekinthet. Mert a magyar kötelmi jog mind dogmatikájában, mind kodifikációjában, mind pedig a jogalkalmazásban a külföldihez viszonyítva magas színvonalat tüntet fel. Ámde a kötelmi jog ma világszerte bizonyos forrongást mutat. Űj áramlatok jelentkeznek, amelyeket nem lehet egyszerűen negligálni. \ magyar mindig fogékony volt új eszmeáramlatok iránt. Ez volt ereje és ez volt gyengesége is. Mi, magyar jogászok nem is akarunk értékes, új szmék elől elzárkózni, de nem akarunk múló divatok és üres jelszavak előtt sem meghajolni. Ezért egybe kell vetnünk kötelmi jogunk mai helyzetét a széltében nyilvánuló reformeszmékkel és ebből az összehasonlításból kell megállapítanunk, reászorul-e kötelmi jogunk mai épülete nagyobb átalakításokra? A mai német jogászi vitairodalom, különösen hangé (Vom altén zum neuen Schuldrecht), egyoldalú materializmust és túl-