Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 12. szám - A nemibetegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló törvénytervezet magánjogi és büntetőjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1935. évi március 16. napján tartott teljes ülésén]

528 Amíg ugyanis az aranyklauzula szórványosan alkalmazta tik, az nem befolyásolja a pénzrendszer szilárdságát, de viszont, ha oly sok esetben alkalmaztatik a klauzula, hogy teljesen ellepi a pénztartozások világát, akkor ez nemcsak hogy megszilárdítaná a/ országos pénznemet, hanem ellenkezőleg annak értékét bizonytalanná és labilissá teszi. Miután pedig minden államnak életbevágóan fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az országos pénznem értéke fenntartassék és a törvényes pénzegység a gazdasági életben minél szélesebb körben alkalmaztassék, nem nézheti az állani ölhetett kézzel, hogy szerződési kikötések a fontos közérdeknek tartott politikai célkitűzések megvalósítását meghiúsítsák. A történelem folyamán valóban azt is láttuk, hogy kritikus időkben az államok az aranyklauzulát általában nem respektálták és a pénztörvény megváltoztatását ezen klauzulákra való tekintet nélkül, illetve ezek félretételével valósították meg. Éppen ezen történelmi tapasztalatok igen nagy óvatosságra kell, hogy intsenek az aranyklauzula tekintetében és semmiképen sem szaban azon illúzióban ringatni magunkat, hogy bármiféle aranyklauzula is alkalmas volna arra, hogy a vonatkozó' kötelem kivonassék a törvényhozás későbbi intézkedéseinek hatálya alól. Az aranyklauzula tehát válságos időben a hitelező részére nyújthat ugyan valamelyes megnyugvást, vagy biztonsági érzetet, azonban sajnos, tisztában kell lenni azzal, hogy tulajdonképen csak az aranyklauzulába vetett hit és nem pedig annak hatályossága az. amely esetleg a gazdasági élet jótékony tényezőjeként vehető számításba. Midőn Körösi Csorna Sándor ázsiai útjára indult, egy tréfás barátja egy nehéz lepecsételt zacskót adott át neki avval, hogy az arannyal van telítve és így bármely viszontagság esetén is biztonságot fog nyújtani. Amidőn Körösi Csorna évek múlva visszatért, sértetlenül adta vissza zacskót és hálálkodva bizonygatta, hogy sok kritikus pillanatban ezen zacskó volt az, ami önbizalmát fenntartotta és őt további fáradalmakra képessé tette. A tréfás barát ekkor felnyitotta a zacskót és ekkor kiderült, hogy abban nem aranypénzek, hanem kavicsok voltak. Ezen kis történet tanulsága alkalmazható az arany klauzulákra is. Az arany klauzula kikötése nagy megnyugvást és bizalmat kelthet a hitelezőben és arra ösztökélheti, hogy pénzét kihelyezze és az evvel járó' rizikót vállalja, azonban számolnia kell avval, hogy amikor valóban szüksége volna erre a klauzulára, akkor ki fog derülni, hogy az csak egy klauzula arany nélkül. Ha az aranyklauzulának ezen semmiképen sem kielégítő és igen labilis természetét látjuk, akkor azonban rá is kell mutatni arra, hogy normális viszonyok között nem is tulajdonított ennek a gazdasági élet jelentőséget és inkább csak a kauteláris praxisban meggyökerezett tradícióból alkalmazták itt-ott.