Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet 1934. évi december hó 15-iki évi rendes közgyűlésén]

2 Ez utóbbit valósította meg Verbőczi 1514-ben Tripartitumának megalkotásával. De a törvénygyűjteményre még soká kellett várni s az első kísérletek, sőt az óhajtás megvalósulása is magánosok dicséretes fáradozásának eredménye. Előbb számos kézirati codex keletkezett, míg végre ugyancsak ebben a században Mossóczi Zakariásnak, a királyi helytartótanácsi bíróság nagytekintélyű tagjának, császári tanácsosnak, munkájából megszületett 1584-ben a törvények gyűjteménye ilyen címmel: Decreta, Constitutiones et Articuli Regum etc.3 Ha kezünkbe vesszük az 1584-es, akkor még Corpus Jurisnak nem nevezett, törvénygyűjtemény impozáns foliánsát, úgy, amint az a nagyszombati nyomda kiállításában megjelent, ma, háromszázötven év után is bátran hasonlíthatjuk össze bármely egykorú külföldi kötettel. A Nemzeti Múzeumnak az a példánya, amelyet kutatásainknál használtunk,1 úgy, amint van, a maga egyszerűségében, vaskos alakjával, nyomdatechnikai szempontból is imponáló darab. Ugyanez a nemes egyszerűség és lelkiismeretes kidolgozás jellemzi magát a munkálatot is. Mi pedig, akik ma ünnepelni akarjuk a háromszázötvenéves évforduló alkalmából a művet és megalkotóját, nem áldozhatunk méltóbban emlékének, mint hogy neki. az első munkásnak, akié a műnek oroszlánrésze, érdemeit tisztázzuk. Különös ugyanis itt is a sors, amely osztályrészül jutott a kiváló jogtudósnak. Már a XVIII. század végén elhangzott munkája felett a súlyos kritika, sőt felmerült a plágium vádja is. Eszerint nem tettek volna mást Mossóczi és Telegdi, minthogy az akkor nagy tekintélynek örvendő kéziratos codexet, Ilosvay István5 egri nagyprépostnak és vikáriusnak művét lemásolták. Ez a vád Batthyány Ignácnak, a nagytudományú erdélyi püspöknek Leges Ecclesiasticae Regni Hungáriáé című munkájában jelenik meg először ily fogalmazásban: „Az Ilosvay-kódex Telegdi Miklós pécsi püspöknek kezébe került, ő átadta Mossóczi Zakariás nyitrai püspöknek. Később ez a kódex szülte a két egy3 Decreta, Constitutiones et Articuli Regum Inclyti Regni Hungáriáé, ab Anno Domini Millesimo trigesimo quinto, ad annum post sesquimillesimum tertium, publicis comitiis edita. Cum Rerum Iudice copioso. Tyrnaviae, cum Sacrae Caesareae Regiaque Maiestatis Gratia, et Privilegio Anno Domini MDLXXXIV. 4 R. M. K. 183. sz. 5 llosvayi István, yimeri c. püspök és nagyprépost, ,1'524-ben Mező-Telegden leVaSsz, 153i9-ben egri kanonok, 1544-'b&n prépost; 1547-ben ymeri püspökké szenteltetett fe] és Fráter György helynökévé nevezték ki. 1557-ben nagyváradi olvasé)kanonok. Ekkor a káptalan eltöröltetvén, társaival együtt Nagyszombatba költözött, bo! 1559-ben az esztergomi tökáptalan prépostjává lett Hivatalát csak néhány hónapig viselhette, mert még azon évben, kél Imnap múlva meghalt. (Szinyéi: Magyar írók élete.)