Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - Szászy Béla. [A Magyar Jogászegylet 1932. május 19-i ülésén elhangzott emlékbeszéd]

6 gozott, — a nagy perjogi triász: Plósz iSándor, Fodor Ármin és Térfy Gyula munkáján kívül — a legtöbb igazságügyi vonatkozású törvény és rendelet tervezete átment az ő keze simító munkáján: büntető, szervezeti, eljárási és magánjogi szabályok egész tömege. De az Agazságüigyminisztériumba kerültök át általános jogi revízió céljából más minisztériumok törvényalkotásai is: hatásköri és közigazgatási bíráskodás, képviselőválasztás és sdk gyéb tervezet, amelyeket mind iaz ő kritikai tolla szántott végig. Az alkotmányosság helyreállításáról szóló 1920:1. tc. érctáblája egészen az ő alkotása. De ugyanazzal a lelkiismeretességgel formálta a nyugtalan idők efemer, apró-cseprő jogszabályait is. Az összes háborús rendeleteik laiz ő kezén mentek át. Nem volt oly jelentéktelen tárgy, hogy teljes odaadással ne foglalkozott volna vele. A legkúszább tervezetek remekbe foglalva (hagyták el íróasztalát. Törvényeink egységes stílusán, egyenletes szerkezetén, szabatos magyarságán ebben a korszakban túlnyomóan az ő munkájának hatása érzik meg; már magában is elég eredmény egy dolgos élet munkája számára. De visszatekintve, szinte azt kell mondanonk, hogy mindez csak előkészületnek, szellemi tornánatk tűnik fel, altihoz a történeti jelentőségű munkához viszonyítva, amely csodálatosképpen életének utolsó évtizedére esik: csak prelúdium a magánjolgi kódex átdolgozásának nagy munkájához. Ez a munka mint a beteljesedés virága hajtott ki évtizedes gyakorlatából és tapasztalatából. Szinte a Gondviselés rendelésének tűnik fel, hogy hosszú éveken át a legkülönbözőbb tárgyakon a legmagasabb tökélyre fejlesztette Szászy Béla szövegező művészetét, hogy azután annak egész csillogásával vonhassa be maradandó alkotását. Szászy Béla mindig melegen érdeklődött a magánjogi kódex iránt, noha az első két szöveg előmunkálataiban aránylag kevés része volt.3 Belogh Jenő lelkessége ugyan már 1913-ban a parlament elé vitte a javaslatot, de tárgyalása a Iháború miatti abban maradt, egyelőre beláthatatlan időre. A nemzeti katasztrófa gyászában, a háborút követő gazdasági krízisekben ki gondolt volnál szerves nagy alkotásokra? De Szászy Béla optimista lélek volt: rendületlenül hitt a nemzeti munka folytatásának szükségében és bízott sikeréiben. Magas ideálokra irányzott lelkületét nem elégítette ki a küzködés kisszerű napi gon3 A „Főelőadmány és bírálati anyag" című anyaggyüjtemény részére magánszorgalomból készítette el a törvényesítésről, az örökbefogadásról lés a törvényes öröklésről szóló fejezetek tervezetét (id. m. II. 3612., 423.; VIII. 136.), amelyek már előrevetett próbái annak a művészetnek, amellyel utóbb az egész kódexjavaslatot átszövegezte. Mindig titok volt előttünk, honnan szedte az időt az ilyen „diverziók"-hoz. Pedig a titok nyitja egyszerű: — mindig dolgozott és sohasem sietett.