Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

23 lers. 1933.) e szemlélet bipolaritását a fent ismertetett ethizáló törekvésekkel szemben. Mediáinak az akaratszabadság, s a mdlieuihatás elleni támadásai igen egyoldalúajk s azokban nyilvánvaló vissz'ahajlás észleljhető a letűntnek hirdetett XIX. század legprimitívebb naturalista pozitivizmusa felé. A Nicolai-fóle irány győzelme a német büntetőjog (évszázados szellemi irányának gyökeres letiprását eredményezné: merev radikalizmusa nem szolgálihat egyedüli kdmináletiológiai megalapozásául a nemzeti-szoteialista büntetőjog' neo-konzervativ irányzatának, a kriminálbiológiai iskola feltámasztása nem felel meg a legmodernebb német büntetőjogi írók túlnyomó többsége álláspontjának. — Az átöröklés kriminológiai jelentőségének az eddiginél világosabb felismerése, a bűntettes vizsgálatának kiterjesztése a pszichológián kivül az anthropólogia és örökléstan területére, a bűnözők egyrészóben felismerhető faji degeneráció, alacsonyrendűség kellő Ifigyelembevétele és az ellene való prevenció eszközeinek kidolgozása: mint egy szempont a sok közül, mindenesetre termékeny vizsgálati eredményékre vezethet, mint ezt különösen az északamerikai kriminológusok munkássága is bizonyítja. Ennél tovább menni azonban veszélyes túlzásokra vezet. 5. A német büntető jogalkotás az 1933. évben. Vessünk ezután egy pillantást a nemzeti-szocialista büntető törvényalkotás eddigi eredményeire, az idei esztendőben, terméiszetesen csak a legfontosabb szabályokra térve ki. Nem lehet foglalkoznunk azokkal, a hatalomátvétellel kapcsolatos, — alapjában átmenetinek tekinthető — s elsősorban közigazgatási, politikai rendészeti intézkedések taglalásával sem, melyek közül kiemelkedik az államrendre veszélyes, felforgató szervezetekbe tartozó egyéneknek határozatlan időre való biztonsági őrizetbe vétele (Schutzíhaft). illetve munkástáborokba (Konzentrationslager) való szállítása; e büntetőjogilag aggályosnak minősülő intézkedés — bár erőteljes prevenciót jelent az állam védelme szempontjából — a személyes szabadságjog törvényes tiszteletével normális politikai >és szociális helyzetben aligha egyeztethető össze, ezért örvendetes, hogy — hír szerint -— máris megindult az ilykép, túlnyomóan politikai okokból preventív őrizetbe vett egyének egyrészének szabadlábra helyezése, illetve az internáló táborok fokozatos megszüntetése. A büntetőtörvényalkotás normális törvényes útja pártpolitikai okoknál fogva már az 1932. esztendőben járhatatlanná vált. Az időközi kormányok, nem rendelkezve megfelelő parlamenti többséggel, a birodalmi gyűlés kikapcsolásával, felhatalmazáson alapuló szükségrendeleti úton (Notverordnung) alkották meg