Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

14 nieaircsiak az államélet s a közélet egészét alakította át gyökeresen, de világnézeti rendszerének ás célkitűzéseinek hatókörébe kényszerítette, a népesség rohamosan növekvő túlnyomó 'többségének lelkes helyeslése mellett az egyetemes német szellemiéletet, a társadalomnak szinte minden megnyilatkozását, sőt az egyén sajátos érdek- és szabadságszfélrájának egy tekintélyes területét. A nemzeti szocializmus ma a németség szellemvilágának oly szinte mindenre kiható politikai telítettségét idézte elő, amilyenre még alig volt példa, s ez magyarázza, hogy e gyökeres átalakulást, illetve újjászületést miért nevezik a nemzeti szocialista írók forradalomnak, amely tehát itt eltör e fogalom közkeletű i'rtel métől, mely a hatalomátvétel erőszakos lefolyására utal. A nemzeti szocializmus a jognak, jogalkotásnak és jogszolgáltatásnak abszolút objektivitását a letűnt liberális követelmények lomtárába vetette. A jövőben a jogrendszer és annak minden ága a legszorosabb összefüggést, kifejezett eszmei azonosságot fogtja felmutatni a nemzeti szocialista szemlélettel és politikai rendszerrel. A jövőben csak kizárólag nemzeti szocialista szellemű jogalkotásról és jogalkalmazásról lelhet szó. Mindezek alapján tehát, az fi j német jogrendszer valamely ágazatának ismertetése és bírálata — amint erre miár utaltunk — a nemzeti szociálizmus rendszerével és programmjával, irányeszméivel és célkitűzéseivel való összefüggéseinek feltárása nélkül teljességgel elhibázott és a lényeget félreismerő eljárás volna. E követelményt a részletek bíráló ismertetése során nem is fogjuk szem elől téveszteni, ezt (megelőzően azonban a nemzeti szocializmus teljes rendszerének e helyütt természetesen kivihetetlen és felesleges bemutatása helyett a legteljesebb rövidséggel utalnunk kell a nemzeti szociálista társadalom- és jogpolitika alapelveire. 2. A nemzeti szocializmus eszmetartalmának és pártprogramjának lényege. A nemzeti szociálizmus lényegéit frappánsul fejezi ki maga a mozgtalom neve. Nacionalizmus ás szocializmus! Valóban a történelem folyamán talán a legelső teljes rendszeres szintézise a két hosszú évszázadokon át látszólag divergáló ideológiának. Az új nációnál izmus szociális alapokon épít, az új szocializmus iránytűje a nemzeti gondolat. Egyik sem üres keret, hanem pozitív eszimetartalommal van telítve. A nacionalizmus a nép fajilag determinált értelmezésén épül, a szofcializmus az osztályérdekeket kiegyenlítő népközössüigi egyetemességen. A nacionalizmus, mint soviniszta frázis, a szocializmus, mint marxista osztályharc a nemzeti szocializmusban nem (foglalhat helyet. Helytelen ebben retrográd reakciót, vagy nemzeti bolsevizmust látni. A nemzéti szocializmus az univer-