Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)
1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]
A NÉMET NEMZETI-SZOCIALISTA BÜNTETŐJOG I. RÉSZ. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. Irta ós a Magyar Jogászegylet 19I3I3. évi december hió 9. napján tartmtt teljes ülésén előadta: DR. ANGYAL PAL egyetemi ny. r. tanár /. Bevezetés. A fontasalhb iküLföldi állaimök jogalkotásának és jogszolgáltatásának kritikai ismertetése a Magyar Jogászegyletnek nemcsak programmpontjai, de mindenikor híven ápolt tradíciói közié tartozott. Különösképen büntetőjogi téren a nemzetközi jogösszehasonlítás jelentősége mindenkor általános elismerésben részesült. Csak fokozza ezt az a körülmény, hogy a szinte valamennyi európai államra kiterjedő fotk-reviziós hullám hazánkat is előbb vagy utóbb szükségkép elérendi vs elkövetkezik a Csemegi-ikódex generális reformjának legalább tudományos előkészítési stádiuma. Vitán felül áll, hogy úgy az említett kódex, mint pedig az erősen felszaporodott úgynevezett meliéktörvények megalkotására, de különöskóp jóformán egész hazai büntetőjogtudományos irodalmunk kialakulására, minden mást megelőzve éjs túlszárnyalva: a német büntetőjog-alkotás és tudomány gyakorolta a legmélyebb és legdöntőbb (hatást. Azt hisszük, hogy nemcsak a tudománnyal összeegyezhetetlen elfogultság, de a solkévtizedes közös multat megtagadó hálátlanság vádját keltlhetné 'fel a hazai jogirodalom, ha hallgatással mellőzné, vagy éppen a pártpolitikai egyoldalúság torzító tükrébe állítva, elhamarkodottan lesújtó ítéletével elutasítaná a keletkezőben levő, újjászülető námet büntetőjog reformtörekvéseit. Kizárólag eme indokolt tudományos kötelesség teljesítését vélem teljesíteni, midőn a német nemzeti szocialista büntető jogelmélet vezéreszméinek bemutatását megkísérlem és eddigi eredményeinek kritikai ismertetésére vállalkozom. Nemcsak szubjektív körülmények, de elsősorban a Magyar Jogászegylet magas tudományos fóruma iránti köteles tisztelet eleve is kizárja még gyanúját is annak, hogy e helyen a politikai propaganda vagy ellenpropaganda illetéktelenül szóhoz jussion. Nem érezzük magunkat sem jogosítva, de kötelezve sem, hogy ítéletet mondjunk Európa egyik leghatalmasabb birodal-