Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet díszközgyűlése 1931. november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében Grosschmid Béni születésének 80-ik évfordulója alkalmából

az, hogy ezeréves állami létünk derekán, az első 500 esztendő végén és az új 500 esztendő kezdetén Werbőczy voll az, aki a magyar jogot egy kulturpillanatképen megörökítette és megőrizte —, úgy igaz az is, hogy a második 500 esztendő végén és az új 500 esztendő kezdetén Grosschmid professzorunk voll az, aki gátai veteti annak a sivár, szomorú folyamatnak, amely jógiinkból, Magyarország jogából igyekezett kiirtani mindazt, ami benne magyar volt. Werbőczy géniusza fáklyaként világít át 500 év történelmi távlatán, Grosschmid lángelméje és Grosschmid izzó hazaszeretete a második 500 esztendő vegén és a/ űj 500 esztendő kezdetén új fáklyát gyújtott; ennek a két fáklyának tüze összelobbant és messze bevilágít Magyarország kódos jövendőjébe, útat világít nekünk és az eljövendő nemzedékeknek, hogy milyen irányban haladva kell továbbépítenünk a nemzeti állani eszméjét. Boldog, akit 80-ik születésenapján a nemzet hálája vesz körül és akiért a nemzet hálája könyörög az éghez, hogy tartsa meg hazájának. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.I K 1 n 5 k : Szólásra jelentkezett a m. kir. Kúria nagyméltóságú elnöke, a bírói és ügyészi kar nevében. Dr. Juhász Andor: Tisztelt Ünneplő Teljesülés! Nemcsak a magam nevében kérek szót. hanem a főméltóságú m. kir. Kúria ítélőbíró] testületének képviseletében is, sőt bátran hozzátehetem, hogy az egész magyar bírói és ügyészi kar érzéseit tolmácsolom akkor, amikor mély tisztelettel és ragaszkodó nagyrabecsüléssel köszöntöm 80-ik életéve küszöbén a magyar magánjog atyamesterét, jogéletünk büszkeségét, a legnagyobb élő magyar jogászt, Grosschmid Béni tanár urat, akit határtalan szerénysége még ettől a családias jellegű ünnepléstől is visszatartott visegrádi magányában. Tisztelt ünneplő Közönség! A hivatásos bírót a függetlenség és a pártatlanság kényes tekintetei önmagára utalják. Bármerre is kíván kétségei, lelki töprengései között tanácsért, útmutatásért fordulni, mindenfelől összeférhetetlenségének akadályai meredeznek feléje. A tudomány az az egyedüli forrás, amelyből bátran meríthet, amely mint hűséges jóbarát szolgálatkészen mindig ott áll az oldala mellett, valahányszor nehéz hivatásának teljesítése közben irányításra szorul. Hogy mit jelent ebből a szempontból és különösen a kodifikálatlan magánjog területén a jogszolgáltatás számára Grosschmid Béni bölcsessége és tanílása, azt egy rövidreszabott üdvözlés keretében ecsetelni még kontúrjaiban sem lehet, de fölösleges is volna, mert hiszen illusztris előadónk valóban mesteri vonásokkal állította elénk azt a hatást, amelyet a mi nagy tudósunk tudományos működése a jogélet egyetemére gyakorol. Mi. ítélőbírák, mindig olyan bizalommal és megnyugvással fordulunk a Grosschmid Béni szellemi kincsesháza felé, mint a tengeren hánykódó és i biztos révbe törekvő hajós a parti szikláról a magasba