Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet díszközgyűlése 1931. november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében Grosschmid Béni születésének 80-ik évfordulója alkalmából

2(1 hogy a mü csekély példányszámú kiadása teljesen elfagyott; egyegy példányát csak bibliofil ritkaságként lehet megkapni. A másik, hogy az a jogász, aki nem jogtudós, nehezen tud kellő útmutatás nélkül eligazodni ebben a rengetegben. Idáig is csak Meszlény Artúrnak pótolhatatlan mutatója tette lehetővé a Fejezetek gyakorlati használatát. Mindez okból Grosschmid tanítványainak és tisztelőinek lelkes csoportja elhatározta, hogy a Fejezetekből új jubileumi emlékkiadást rendez és külön glosszát csatol hozzá, húsz magánjogászunk adalékaival, amely glossza igyekszik minden egyes fejezet anyagát áttekinthetőbbé és könynyebben hozzáférhetővé tenni s egyúttal a joganyagban beállott változásokra is figyelmeztetni. A glossza, a tanítványok hálájának bensőséges kifejezése, már csaknem teljesen készen áll és a jövő év elején fog megjelenni. A Fejezetek újabb kiadását egyelőre még pénzügyi nehézségek hátráltatják, melyeket a magyar jogászközönség áldozatkészsége remélhetőleg el fog hárítani; mert mégis elképzelhetetlen, hogy a Fejezetek azért ne juthassanak újból forgalomba, mert még 40 előfizető hiányzik. Továbbmenő tervünk azután, hogy Grosschmid tudományos eredményeit a külföldi jogászsággal is megismertessük. Mert az a jogi dogmatika, amelyet Grosschmid részünkre a Fejezetekben megállapított, nemcsak tökéletesen és eredetien magyar, hanem számos eredményében világirodalmi vonatkozásban is előbbrevitte a jogtudományt. Még soha, semmiféle nemzet jogásza nem mutatta ki oly művészi miniatűr-munkával a kötelemnek, a magánjog e centrális fogalmának lényegét; azt, hogy a kötelem nem merül ki pusztán a teljesítési igényben — mint Grosschmid markánsan mondja: tartozni nemcsak annyi, mint „fizetni vagy megnyúzatni" —, hanem hogy a kötelem a különböző szankcióknak szinte átláthatatlan szövevénye, a propulzív, előretörő joghatások mellett a reflektív, visszaható hatások egész fonadéka; hogy a kötelem eleven folyamat, melynek különböző létszakai vannak, létszakonként különböző fokú, hullámzó felelősséggel. És még senki sem állította fel az egész világirodalomban a pénztartozásoknak azokat az örökérvényű logikai sémáit, amelyek világító fénycsóvaként megmutatják a kivezető útat a valutajogi kérdések útvesztőjéből. Grosschmid küzdelme az önálló magyar magánjogért mind a két irányban győzelemre vezetett: úgyis mint védelmezője és újjáalkotója régi jogintézményeinknek, úgyis mint megalapítója a modern, önálló magyar jogi dogmatikának, korszakot jelez jogfejlődésünkben. Amellett jogászi zsenijével ennek az új magyar jogi dogmatikának a tudományos színvonalát sok tekintetben a világirodalom szintje fölé emelte. Mindhatjuk, hogy Grosschmid tudományos működése magánjogi fejlődésünk egész karakterét