Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

150 lemet visszatükröző tételes jogszabályoknak is, amelyek igazolják egyszersmind Stammlernek azt a megállapítását is, hogy még a legáltalánosabb jogi fogalmak is tartalmaznak valamit bizonyos meghatározott jogrendszer sajátságaiból, míg a tételes jogtól független alapfogalmak csak a jogi gondolkozás módszerében érvényesülnek.2 A Szászy-Schwarz Gusztáv idézett előadása óta ismét nagyot fordult a világ. A háborút követő idők jogszabályáradatot idéztek elő nemcsak nálunk, hanem másutt is és szinte önként merül fel a kérdés, vájjon ez az új jogszabályanyag még mindig ugyanazokon az alapfogalmakon épül-e fel, és nem következett-e be, hogy a Stammler által úgynevezett „bedingte Rechtsbegriffe, mehr oder weniger allgemeinen Charakters" az új jogszabályok keretében immár szintén módosuláson, átalakuláson mentek keresztül. A jogügyletek körül folyt említett vitában szilárdan állott bizonyos elvi felfogás, amely a mi magánjogi kodifikációnknak is alapjául szolgált. A magánjog nevezetesen abból a felfogásból indult ki, hogy az egyes a magánviszonyait a legcélszerűbben önmaga szabályozhatja és ezért széles körben engedte meg a magánosoknak, hogy jogviszonyaik keletkezése, tartalma és megszűnése felől maguk rendelkezhessenek.8 Az egyénnek ezt a szabadságát már régebben is szokásos volt privát autonómiának nevezni és ezzel kifejezésre juttatni, hogy az egyén ezt a jogügylet-létesítési szabadságot a jogrendtől kapja, hogy tehát abban bizonyos közjogi elem is kimutatható, ennek a közjogi elemnek az erősebb kihangsúlyozása azonban újabb fejlemény, amely a Keisen hatása alatt a magánjogi irodalomban is erősen tért hódít. Főként az újabb jogszabályok azonban a privát autonómiát gyakran erősen korlátozzák s e korlátozásoknak nagy részük van egy olyan új irányzat kialakításában, amely a magánjogi fogalmak átalakulását hirdeti és azt tanítja, hogy a háború után ebben a tekintetben egy egészen új korszak vette kezdetét. Ennek az irányzatnak a hatása alatt hangzott el a Magyar Jogászegylet jubiláris közgyűlésén Illés József professzor úrnak az a kijelentése, hogy a kódex megalkotására mindaddig nem kerülhet sor, amíg ennek az átalakulási folyamatnak a konzekvenciáit a szövegre nézve le nem vontuk, a kódexet a változott helyzettel összhangba nem hoztuk.4 Hogy azonban ez a nagy átalakulás miben nyilatkozik meg, a magánjognak mely alapfogalmait rendíti meg, arra nehéz feleletet kapni. Az új irányok képviselőiről közelebbi megfigyelés 2 Theorie der Rechtswissenschafl 277. 1. 3 Thur: Allgemeiner Teil des Deutschen Bürgerlichen Rechts. II. 143. 1. 4 Jogászegyleti Értekezések. Üj folyam XXI. k. 109/110. f. 218. 1.