Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

15 ményeivel, mert szükségessé tenné azt, hogy a szerződő felek egymás legrészletesebb alkotmányjogi rendelkezéseivel teljesen tisztában legyenek, ami pedig gyakorlatilag jóformán teljesen ki van zárva. Ezenkívül a Meier teória könnyen módot nyújtana az államoknak arra, hogy szerződési kötelezettségeik alól alkotmányuk rendelkezéseire hivatkozva kibújhassanak. ;Sőt ez a teória még arra is módot nyújtana, hogy az államok egymás belügyeibe beavatkozzanak. De ha nem is tartom helyesnek sem de lege lata, sem de lege ferenda a Meier-féle elméletet, nem tartom meggyőzőknek, helyeseknek azokat az érveket sem, amelyeket ennek az elméletnek a kritikusai ellene felhoznak. így Jellineknek az az érve, hogy a Meier-féle teória elfogadása mellett minden olyan esetben, amidőn a parlament jóváhagyása alá tartozó szerződést az államfő e jóváhagyás kikérése nélkül köti meg, új szerződés kötésére volna szükség, egymagában még nem bizonyítja ennek az elméletnek a tarthatatlanságát, mert Meier sem tartotta a szabályszerűen megerősített, de a parlamenti hozzájárulás nélkül kötött szerződést actus inanisnak, csupán nem perfekt államjogi ténynek, amelynek azonban szintén van állam jogi jelentősége.1 A Meier teória mellett az ilyen szerződés «unvollkommener Tatbestand», amelyből szintén származnak jogok és kötelezettségek. Minthogy pedig az ilyen szerződés nem actus inanis, *sak nem perfekt szerződés, nem szükséges helyébe új szerződést kötni, csupán a parlament jóváhagyó határozatának utólagos kikérésére van szükség. Ugyanígy minthogy az ilyen szerződést Meier nem tartja actus inanisnak, nem bizonyít .Meier teóriája ellen Seligmannak az az érve sem, hogy az ilyen parlamentileg még jóvá nem hagyott szerződésből is folynak közjogi jogok és kötelezettségek. De nem bizonyítják e teória tarthatatlanságát Seligmannak egyéb érvei sem. Az, hogy az államfőt illeti az alkotmányok szerint a külképviseleti jog és hogy a parlament az államot kifelé nem képviselheti, (ami Ambrózynak is a főérve e teória ellen) még nincs ellentétben a Meier-féle teóriával,2 mert bár kétségtelen * Buza : id. m. 75. 1. — 2 Buza : id. m. 73 1.