Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

11 vagy több ember, a parlament akarata. Ezenkívül van oly nem­zetközi jogszabály, amely ezen egyének akaratának a következ­ményeit az államnak tudja be, amely az államnak tulajdonítja azon személyek akaratának következményeit, akiknek hatás­körét a belső alkotmányjog határozza meg. Az államfő, illetőleg a külügyminiszter vagy a diplomáciai képviselő mármost iga­zolja, hogy a kompetens szerv, az államfő és a parlament azt akarja, hogy a szerződés kötelezze az államot. A nemzetközi szokásjog értelmében — amint később bővebben ki fogom fej­teni — ezt hinni kell. Az állam nem lehet arra kényszerítve, hogy ellenőrizze azt, hogy a másik szerződő állam alkotmány­jogának rendelkezéseit betartották-e és a külföldi állam nem avat­kozhatok be azoknak a kétes kérdéseknek az eldöntésébe, ame­lyek az alkotmányban a hatalmak elválasztására és határaira vonatkozóan állanak fenn. A főhibája az Anzilotti-féle elméletnek szerintem abban keresendő, hogy Anzilotti minden esetben, még kifejezett és egészen világos alkotmánysértés esetében is, feltétlenül kötele­zőnek tartja* a szerződő állam alkotmányjogi szabályainak megsértésével kötött, de a nemzetközi jog szabályszerű formái között megerősített nemzetközi szerződést az államra. Ez a fel­fogás nézetem szerint túlzott s ellentmond a gyakorlatnak is,, amely — amint szintén ki fogom mutatni1 — több példát is szolgáltatott arra, hogy a szerződő állam azon az alapon, hogy alkotmányjogának alapvető és közismert szabályait megsér­tették, hogy a szerződés parlamenti jóváhagyását nem kérték ki, a szabályszerűen megerősített nemzetközi szerződést magára nézve kötelezőnek nem ismerte el. A nemzetközi forgalom biz­tonsága csupán azt kívánja, hogy az államok egymás alkot­mányjogának részletes, nehezen felkutatható szabályait ne legyenek kénytelenek kutatni, nem kívánja azonban azt is, hogy egészen nyilvánvaló alkotmánysértés, «violation manifeste»­esetében is kötelezze őket államfőjüknek nyilatkozata. A nem­zetközi forgalom a bona íidesen épül fel, márpedig az az állam,, amely oly szerződést köt, amely egészen nyilvánvalóan a másik állam alkotmányjogának megsértésével jött létre, amelynél az; 1 Lásd alább 123. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents