Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

11 vagy több ember, a parlament akarata. Ezenkívül van oly nemzetközi jogszabály, amely ezen egyének akaratának a következményeit az államnak tudja be, amely az államnak tulajdonítja azon személyek akaratának következményeit, akiknek hatáskörét a belső alkotmányjog határozza meg. Az államfő, illetőleg a külügyminiszter vagy a diplomáciai képviselő mármost igazolja, hogy a kompetens szerv, az államfő és a parlament azt akarja, hogy a szerződés kötelezze az államot. A nemzetközi szokásjog értelmében — amint később bővebben ki fogom fejteni — ezt hinni kell. Az állam nem lehet arra kényszerítve, hogy ellenőrizze azt, hogy a másik szerződő állam alkotmányjogának rendelkezéseit betartották-e és a külföldi állam nem avatkozhatok be azoknak a kétes kérdéseknek az eldöntésébe, amelyek az alkotmányban a hatalmak elválasztására és határaira vonatkozóan állanak fenn. A főhibája az Anzilotti-féle elméletnek szerintem abban keresendő, hogy Anzilotti minden esetben, még kifejezett és egészen világos alkotmánysértés esetében is, feltétlenül kötelezőnek tartja* a szerződő állam alkotmányjogi szabályainak megsértésével kötött, de a nemzetközi jog szabályszerű formái között megerősített nemzetközi szerződést az államra. Ez a felfogás nézetem szerint túlzott s ellentmond a gyakorlatnak is,, amely — amint szintén ki fogom mutatni1 — több példát is szolgáltatott arra, hogy a szerződő állam azon az alapon, hogy alkotmányjogának alapvető és közismert szabályait megsértették, hogy a szerződés parlamenti jóváhagyását nem kérték ki, a szabályszerűen megerősített nemzetközi szerződést magára nézve kötelezőnek nem ismerte el. A nemzetközi forgalom biztonsága csupán azt kívánja, hogy az államok egymás alkotmányjogának részletes, nehezen felkutatható szabályait ne legyenek kénytelenek kutatni, nem kívánja azonban azt is, hogy egészen nyilvánvaló alkotmánysértés, «violation manifeste»esetében is kötelezze őket államfőjüknek nyilatkozata. A nemzetközi forgalom a bona íidesen épül fel, márpedig az az állam,, amely oly szerződést köt, amely egészen nyilvánvalóan a másik állam alkotmányjogának megsértésével jött létre, amelynél az; 1 Lásd alább 123. 1.