Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 23. kötet (125-127. füzet) (Budapest, 1931)

1931 / 125-127. szám - A kétszeri eladás a magánjogi törvénykönyv javaslatában. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1931. február hó 10-iki ülésén. Sichermann Bernát, Almási Antal, Reitzer Béla, Blau György, Doroghy Kálmán, Nádas Bertalan, Löw Lóránt, Nizsalovszky Endre felszólalás

Dr. Schuster Rudolf : A kétszeri eladás kérdésével ismételten foglalkoztam és mások is foglalkoztak. Minthogy azonban a jogirodalmunkban ez a kérdés nyugvópontra még mai napig sem jutott, a mai bírói gyakorlat pedig megnyugtatónak nem tekinthető és a Mtj. is e kérdéssel foglalr kőzik, a jelen,felszólalásom talán nem felesleges, amely felszólalásomnak 'célja az, hogy a mai bírói gyakorlatnak és az azzal kapcsolatosan megkonstruált telekkönyvön kívüli tulajdonnak helyt nem álló és aggályos voltat, kimutassam. Tudatával bírok annak, hogy igen nehéz egy évtizedek óta megszokott bírói gyakorlatot sikeresen megtámadni. K% igazam érzetében mégis vállalkozom erre és hadat üzenek a mai bírói gyakorlatnak. Hadat üzenek abban a tudatban, hogy a helyes megfontolás megváltoztathatja ezt a bírói gyakorlatot éppen úgy, mint számos más vonatkozásban a begyökeresedett, kúriai gyakorlat kénytelen volt engedni a helyes belátásnak^ Állandó gyakorlat volt az, hogy a váltót utólag telepíteni nem lehet*. A Kúria IV. tanácsában néhányan ez ellen dolgoztak, cikkek jelentek meg, az 1911-i jogászgyűlés is ellene foglalt állást, s így jött létre 1912. május hó 21-én a 313. számú elvi határozat, mely szerint az utólagos telepítés meg van engedve, ha csak nincs ellenkező megállapodás. Sokat támadott gyakorlat volt és mégis erősen tartottamagát, hogy a baleset folytáni járandóság sem fel nem emelhető, sem le nem szállítható. Ezt a kir. Kúria 1921. október hó 3-án 24. számú jogegységi határozatában is kimondotta, majd 86. számú teljesülési határozatában. Ezt a gyakorlatot is megdöntötte a 87. számú teljes-ülési határozat. l*