Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén
4 irányzatának megfelelő kartelképződés ellen nem szabad mesterséges gátat vetni; hogy a kartelszerződés magában véve érvényes szerződés, mely a jog védelmére számot tarthat ; egyben azonban megteremti az állami ellenőrzés, valamint az állami beavatkozás alapfeltételeit és szabályozza ezek gyakorlási módját. A tervezetnek itt vázolt jogi alapelveihez viszonyítva óhajtom immár a tervezet egyes rendelkezéseit bírálat tárgyává tenni. í. A kartel definíciója. A tervezet meghatározása nem egyezik a kartelnek a nemzetgazdasági tudományban általánosságban elfogadott defmiciójával, valamint azzal a fogalommal sem, amelyet a közhasználatban kartel névvel illetnek. De nem felel meg a meghatározás a törvény céljának sem. Liefmann általánosságban elfogadott meghatározása szerint a kartelek «önállóságukat megőrző hasonló természetű vállalatok szabad megállapodásai a piac monopolisztikus befolyásolása érdekében.)) Lényegében egyezik ezzel Tschierschky meghatározása, amely szerint a kartelek «ugyanazon iparban működő önálló vállalkozók szerződésen alapuló szervezkedései azzal a céllal, hogy a piacot akaratuknak megfelelően szabályozzák.)) Liefmann «monopolisztikus befolyásolásról* beszél, míg Tschierschkynél a kritérium az, hogy a kartel «a piacot a saját akarata szerint szabályozza.» Minthogy pedig a kartel a piacot befolyásolni csak akkor tudja, ha a piacon monopolisztikus helyzetre tesz szert, a két meghatározás lényegében ugyanazt mondja. Kartelről tehát csak akkor beszélhetünk, ha az abban egyesülő ipari vállalatok egyesülésükkel azt célozzák, hogy a piaci árakat akaratuknak megfelelően befolyásolhassák és ha erre a befolyásolásra őket a piacon elfoglalt uralmi helyzetük képesíti is. Ez az uralmi helyzet lényeges ismertetőjele a kartelnek. Vannak ugyan újabb irányzatok a tudományban, amelyek a monopolisztikus helyzetet nem tekintik a kartel lényeges ismert etőj elének és utalva azokra az ipari egyesülésekre, amelyek