Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

234 tását is jelentette s ezenfelül nemcsak a tulajdon tekintetében, hanem más jogok, különösen követelések tekintetében is alkalmazásra talált.1 Mindezekben az esetekben meg volt különböztetve az alienatióra való kötelezettségvállalás magától az alienátiótól, amely ekként rendszerint teljesítő ügyletként jelentkezett.2 A gondolat ebben a formájában rögzítődött meg az osztrák jogban,3 ahol ugyan a Ptk. már használja a «Verfügung» kifejezést, azonban annyira változó értelemben, hogy az osztrák irodalom a német nyomán halad és nem tudta a Ptk. alapján a rendelkezésről szóló tant önállóan kifejleszteni. Egészen más sorsra jutott az alienatio fogalma a francia jogban, ahol Code Napóleon a régi joggal szemben valóságos forradalmat jelentő újítással az egész kérdést tárgytalanná tette. A francia gyakorlatban nevezetesen, még a Code előtt az a szokás alakult ki, hogy a tulajdon átruházása iránti szerződésekben constitutum possessorium útján a dolognak fizikai átadás nélkül a szerző tulajdonába jutását biztosították (tradition feinte), ha pedig a dolog nem volt az eladó birtokában, a cessio vindicationis vált szokásossá, sőt blankettáris kikötéssé. A Code azután nem vélt egyebet tenni, mint a blankettáris kikötést feleslegessé tenni. Ennek eredménye a 711. cikk, amely szerint a tulajdon obligatio útján szereztetik és ruháztatik át, obligatio alatt értve az 1136. és következő cikkek értelmében a «dare» szolgáltatásra irányuló szerződéseket. Az 1138. cikk második bekezdése, az 1183. cikk és ajándékozás esetére a 938. cikk valamennyien a tulajdonnak már az ú. n. kötelező szerződés megkötésével beálló átszállását mondják ki. A gyakorlat aztán azt a tételt eredményezte, hogy vétel, ajándékozás, csere útján, dolog, dologi jog vagy bármely más jog megszerzéséhez két 1 Már Savigny szerint is az alienatio azt jelenti, hogy az egyik fél vagyonából valami kiválik és átmegy a másik fél vagyonába. A gemeines Rechtben a fogalom fejlődését áttekinthetően mutatja be Személyi: Elidegenítés és rendelkezés 128. és köv. L (Nagyvárad, 1918.) Különösen figyelemreméltó á két fő dogmatikai irányzat szembeállítása. 2 Enneccerus : Lehrbuch I. 1. 352. L 3 L. Személyi id. m. 136. 1. Wilutzky (Arch. Bürg. Recht 28. k., 53. és köv. 1.) a rendelkezésben nem is lát mást, mint teljesítőügyletet.