Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén

12 IV. Anyagi-jogi rendelkezések. Talán legfontosabb részei a tervezetnek azok az anyagi-jogi rendelkezések, melyek a megengedett működést a meg nem engedett működéstől elhatárolják. A kartelek működése a közérdekkel, illetve harmadik személyek érdekeivel a következő esetekben szokott összeütközésbe kerülni : 1. A kartelcikkek árának megszabásánál, valamint a termelés és forgalombahozás korlátozásánál, amely utóbbi intézkedések célja is arra irányul, hogy a kínálat szabályozása által a piaci árakat befolyásolják. 2. A kartelen kívül álló szakmabeli vállalkozókkal — az ú. n. outsiderekkel — folytatott küzdelemben. A kartel ugyanis saját fennmaradása érdekében kénytelen ezekkel a legélesebb harcot folytatni és ezen harc keretében gyakran oly eszközökhöz nyúl, amelyek megengedett volta a jogban vitássá vált. Ilyen eszközök az mron alul eladási), ilyenek továbbá a szigetelés különböző módjai, mint a «bojkott», a ^szállítási zárlat), {^kizárólagossági szerződés*, a «hűségrabatt» és más hasonló hatású rendszabályok, amelyek célja az outsider gyengítése vagy anyagi tönkretétele. Az itt felsorolt eszközök nemcsak a kívülálló szakmabeli vállalkozót (outsider) érintik, hanem a kartel vevőkörét és az azzal összeköttetésben álló termelési ágak vállalkozóit is. így pl. ha a kartel vevőinek megtiltja, hogy kívülállóktól vásároljanak, akkor ezen vállalatok gazdasági szabadságát is korlátozza. A kartelek ellen emelt panaszok nagy része a gazdasági szabadság korlátozása ellen irányul. Míg az 1. pont esetében (árak felhajtása) a közérdek szenved sérelmet, addig a második pont eseteiben rendszerint csupán magánérdekek sérelméről van szó. Bár itt is előfordulhat, hogy pl. a zárlat és különbségtevő árak által érintett vállalatok száma oly nagy, hogy a közérdek sérelméről is beszélhetünk. A tervezet 5. §-ának szövegezéséből kiderül, hogy a tervezet úgy az 1., mint a 2. pontban foglalt eseteket szabályozni kívánta.