Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 20. kötet (98-104. füzet) (Budapest, 1928-1929)

1928 / 98. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatáról. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet 1928. március 7-én tartott ülésén

6 ság által elfogadott módosításokkal ós kiegészítésekkel megállapított törvényjavaslatot tüzetes indokolás kíséretében dr. Nagy Ferenc a bizottság főeló'adója, 1915. évi április hó 19. napján a képviselőház teljes ülésének bemutatta. A törvényjavaslatnak a képviselőház különbizottsága áltál megállapított ez a szövege az, amely rövid elnevezéssel Bizottsági Szöveg néven ismeretes. A képviselőház teljes ülésében a törvényjavaslat a háború miatt tárgyalásra nem kerülhetett s így törvénnyé nem válhatotl. Fájdalmas végzete Magyarországnak, hogy a magyar általános polgári törvénykönyvet, mely a nemzeti összetartozás érzetének egyik leghatalmasabb tényezője lehetett volna, a magyar nemzet politikai egységének idejében nem sikerült megalkotnunk és így előállott az a helyzet, hogy a háború szerencsétlen kimenetele következtében elszakított részek nem vihették magukkal a nemzeti összetartozásnak egy egységes polgári törvénykönyv kulturális tartalmában rejlő összekötő kapcsait. De nincs az a szerencsétlenség, amelyet kellő körültekintéssel a nemzet javára is fel ne lehetne használni. A polgári törvénykönyv javaslatának már a bizottsági tárgyalások során több olyan fogyatkozása tűnt ki, amelyeknek megszüntetése szükségesnek mutatkozott. Különösen SzászySchwarz Gusztáv mutatott rá e fogyatkozásokra, amelyeknek feltárásával meggyőzte dr. Balogh Jenő akkori igazságügyminisztert, hogy annak a kényszerű szünetnek az idejét, amely a háborús viszonyok következtében a maradandó jogalkotás terén a törvényhozási munkában beállott, fel kell használni arra, hogy a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének újabb átvizsgálásával és gyökeres átdolgozásával ezek a fogyatkozások kiküszöböltessenek. Ebből a célból még dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter megbízta dr. Szászy-Sehwarz Gusztáv és dr. Hzladits Károly egyetemi tanárokat az átdolgozásnak ezzel a munkájával. Ól ezt a munkát együttes munkálkodással meg is kezdették. Elsősorban az Öröklési Jogi részt vették munkába, amellyel SzászySchwarz Gusztáv, mint az első tervezet Öröklési Jogi részének szerkesztője, legtöbbet foglalkozott. Ebben a munkában ők ;i köteles vészről szóló ötödik címig haladtak. Munkájukat azon-