Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 20. kötet (98-104. füzet) (Budapest, 1928-1929)

1928 / 98. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatáról. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet 1928. március 7-én tartott ülésén

végzetes sorscsapásokkal, végül megadja azt nekünk a megpróbáltatások mai súlyos napjaiban egy szebb jövőnek biztosításával. I. Nem kívánom végig kísérni a magánjog kodirikációjára irányuló kísérletek régmúlt szakait, amelyekkel a benyújtót! torvényjavaslat közvetlen kapcsolatban nem áll. A törvényeló'készítésnek az a szaka, amely végeredményében a magánjogi törvénykönyv legújabb javaslatához vezetett, Szilágyi Dezső igazságügyminisztersége alatt indult meg, aki magánjogunknak részekben való kodifikációját tervezve, e munkálatot a házassági jog törvénybeiktatásával, majd a családi jog többi részét felölelő s a most előterjesztett törvényjavaslatban is felhasznált résztervezetek kidolgozásával kezdette meg. Méltóztatnak azonban tudni, hogy magánjogunk kodifikációjának előkészítése csak Erdélyi Sándor igazságügyminisztersége alatt öltött határozottabb alakot, amikor ugyanis az 1895. évi október 16. napján kelt legfelsőbb elhatározás alapján a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének elkészítése céljára az igazságügyminisztérium kebelében állandó bizottság szerveztetett. Ez a bizottság, mely 1897. évi április hóig dr. Vavrik Béla akkori kir. kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905 június havában igazságügyminiszterré történt kinevezéséig Lányi Bertalan a törvényelőkészítő-osztály főnökének vezetése alatt működött, elkészítette a polgári törvénykönyv tervezetének első szövegét, amelyet dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter 1900. évi november havába n közzét ett s amelyhez öt kötetes indokolás is készült. E tervezetből a Személyjogot, valamint a Kötelmi Jognak a Társaságról és a Közösségről szóló fejezeteit Lányi Bertalan, a Családjognak Házasságjogi címét Zsögöd (Grosschmid) Benő, a Családjognak többi részét Sipőcz László, a Dologjogot Imling Konrád, a Kötelmi Jogot az említett két fejezet kivételével Thirring Lajos és az Öröklési Jogot Szászy-Schwarz Gusztáv készítette. A tervezetnek ez az első szövege — amint ismeretes — szerkezetileg még nem volt egységes munkálat s közzétételének főcélja a bírálat felidézésére irányult, amely célját el is érte, amennyiben irodalmunk széles körben foglalkozott a tervezet-