Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

8 ság, a lakóhely, a dolog fekvése, a jogi aktus létrejövésének, a teljesítés helyének és az eljáró bíróság székhelyének tényelemei, melyekhez az ú. n. területközi magánjogban, mely az ugyanazon állami fennhatóság alatt álló különböző jogterületek közötti összeütközéseket tárgyalja, az illetőség joga jön, mint az a lényeges tény, minélfogva valaki ehhez vagy ahhoz a jogterülethez tartozik. Ha már most valamely jogviszonyba ezen kapcsoló elvek révén egynél több jogrendszer szövődhetik be, azonnal kérdés támad, az a kérdés, hogy melyik jogot alkalmazzuk. Nem kell annyira menni, mint ahogy a nemzetközi magánjogi problémákat legszívesebben szemléltetik, hogy nemzetközi magánjogi kérdés előáll akkor, ha egy svéd és egy szerb alattvaló Németországban egy Franciaországban lévő jogtárgy felől megállapodást köt. Elég az is pl., ha két magyar alattvaló Németországban köt akár ott, akár Magyarországon fekvő jogtárgy tekintetében megállapodást. Ez is már nemzetközi magánjogi probléma, bár az ilyen probléma megoldása a nemzeti elem túltengése folytán természetesen a legkönnyebb. A problémának ily kiterjedése mellett nagy fontosságúnak és helyesnek kell elismerni azt a törekvést, melynek célja szilárd kézzel rendet teremteni a jogi finomságok e labirintjében, amely ezeket a kérdéseket annál inkább behálózza, minél élesebbek az elmék, melyek a kérdések megoldására hivatvák. Midőn tehát az International Law Association 1925 november 5-ikén megtartott végrehajtó-bizottsági ülésében bizottságot küldött ki (törvényösszeütközési bizottságot, Confliet of Laws Committee), melynek feladatául tűzte a legfontosabb kötelmi jogi problémák terén a törvények összeütközésének egységes szabályozását, nagy horderejű feladat megoldásába fogott és a törekvést úgy jogi, mint gazdasági szempontból elismeréssel kell fogadni. E bizottsága mely Algot Bagge, a svéd legfelsőbb törvényszék bírája, a német-angol vegyes döntőbíróság elnökének vezetése alatt működött és mely kiváló német, angol, francia, olasz és osztrák jogászok (Mittelstein, Detmold, Burgín, Cristofanetti, Niboyet, Prudhomme, Walker) résztvételével dolgozott, az International Law Association 1926 augusztusában megtar-