Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)
1926 / 87. szám - A kereskedelmi törvény ötven éve a bírói gyakorlatban
98 csának vezetését pedig Manoilovieh Emil után Oberschall Adolf, majd Csathó Ferenc és később Beck Hugó vették át. Décsey Zsigmondnak a kir. ítélőtáblán, Beck Hugónak a kir. Kúrián szerény utóda én voltam. Oberschall Adolfnak a kir. Kúria hiteljogi tanácsának élére jutása némileg fordulópontot jelez a kereskedelmi jogi judikatúrában. Nem mintha őt megelőzően a szigorú jogi felfogás mellett nem érvényesült volna kellő mértékben a tisztességes kereskedői felfogás, a jóhiszeműség, a «Treu und Glaube» méltatása s a betűszerinti értelmezés helyett a törvénynek s a szerződéseknek szellemébe, a legis ratióba s a szerződő felek akaratának felismerésébe való mélyebb behatolás szempontja, mert ezt a vezérirányt kereskedelmi jogi judikatúránk a kezdettől fogva sohasem tévesztette szem elől, hanem csak azt lehet mondani, hogy az újabb időben mindinkább tért foglaló úgynevezett szociális olajcsepp Oberschall idejében kezdett az ítélkezésben jobban az előtérbe nyomulni, ami abban jelentkezett, hogy a kis emberek és a laikus közönség jogos érdekeinek a nagy tőke túlkapásaival való szigorú megvédése a kir. Kúria ítéleteiben mindinkább érvényre jutott. Ez megnyilvánult az alkalmazottaknak a munkaadók ellen folytatott pereiben keletkezett ítéletekben, az ügynökök részéről a közönség megtévesztésére irányzott törekvések ostorozásában, a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igazgatóság részéről az egyes részvényesek és szövetkezeti tagok sérelmére elkövetett visszaéléseknek az ítélkezés nyújtotta módokon való meggátlásában s több más esetben a bírói szabad mérlegelésnek a törvény és a szerződések megfelelő értelmezése által megszabott korlátok között érvényre juttatásában. A vonatkozó egyes esetek tüzetes felsorolása meghaladná ennek az előadásnak a keretét. Akik az Oberschall-tanács működését annak idején figyelemmel kísérték, megerősíthetik állításomat. Oberschall tanácsában mint kiváló bírák s mint az ő irányzatának zászlóvivői működtek: a nagy kereskedelmi jogász és később tanácselnök Beck Hugó, aki még korábban Manoilovieh, Emil tanácselnöksége idejében lépett az ügyvédi pályáról a Kúria kötelékébe s akinek bírói és tanácselnöki