Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 17. kötet (88-91. füzet) (Budapest, 1926-1927)
1926 / 88. szám - A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció törvényhozási szabályozása. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának 1925. évi november 18-iki ülésén
118 A pengőérték becsülete immár az ezeréves és ma porig sújtott magyar nemzetnek egyik legdrágább kincse. Ez érték megóvása, ez érték ápolása, ez értéknek a nemzet szívébe plántálása immár a nemzeti becsület dolga. És kétségtelen, hogy midőn államháztartásunk egyensúlyának helyreállítása s ezzel kapcsolatban az állandó értékű új magyar törvényes fizetési eszköz és értékmérő kreálása lehetővé tette a valorizációs kérdések s így a mérlegvalódiság helyreállításának végleges rendezését is, e lehetőség megteremtésében államháztartásunk lábraállítása után egy további elhatározó nagy lépés jelentkezik köz- és magángazdasági életünk szanálása, sőt talán nem túlzás, ha ezt mondom: a lelkek konszolidációja felé.1 Csak végig kell tekinteni azoknak az értékeknek a során, melyek a valorizáció szabályozásától átszámítási kulcsuk megállapítását várják. Ez értékek négy legfőbb kategóriája a következő: 1. az állam követelései, főleg a közadó- és illetéktartozások, 2. az állam tartozásai s ezek sorában a hadikölcsönök, 3. a volt ellenséges államok polgárainak követelései, 4. a magántartozások-követelések s ezek sorában a vételárhátralékok, a családés örökjogi viszonyokon alapuló tartozások, az árvaszékek és egyéb közintézmények által kezelt vagyonokból származó követelések, a pénzintézetek és biztosító intézetek tartozásai, a záloglevelek, a nyugdíjak és egyéb járadékok, a jelzálogos és általában a dologi biztosítékok ügye. Már e hézagos felsorolásból is látnivaló, hogy csupa olyan probléma tartozik e körbe, mely egymással küzdő súlyos anyagi érdekek légióinak ütközőpontjában áll, s mely problémák rendezetlensége csaknem minden részletkérdésben alkalmat ad az osztályellentétek kiélezésére is. Az amit ma általában valorizáció alatt értenek, voltaképpen nem más, mint egy régebbi tartozási-követelési ösz1 Lásd nA magyar bankjegyfelülbélyegzés valutáris hatása osztrák megvilágításban^, továbbá a (Jóvátétel és szanálás* c. cikkeimet az Az Adó 1920. május-júniusi, illetőleg 1924. júniusi, valamint a tHatáridőiizlet papirgabonában*, továbbá «A takarékkoro>ia» c. cikkeimet a Magyar Pénzügy 1923. ápr. lb-iki, illetőleg 1924. február 17-iki számában.