Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 17. kötet (88-91. füzet) (Budapest, 1926-1927)
1926 / 88. szám - A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció törvényhozási szabályozása. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának 1925. évi november 18-iki ülésén
135 szorítása a valorizációs kérdések terén, melyet nem ezek a határok tesznek szükségessé, sérti a közteherviselés elvét, ha az állam s a magántulajdon elvét, ha egyesek anyagi érdekét szolgálja. Az állampénzügyi szűkkeblűség és az egyoldalú osztálypolitika e téren a szanálás közgazdasági, társadalmi és a néplélek szempontjából való sikerét veszélyeztetné. S jó pénzügyi politika csak az lehet, amely egyszersmind jó közgazdasági és társadalmi politika is. Ha a törvényhozás be akarja tetőzni a szanálás nagy művét és lehetővé akarja tenni, hogy közgazdasági életünk a játékszerűség helyett ismét a biztos és szolid kalkulációk téréire építhessen és ha nem akarja, hogy az utolsó decennium középosztályának nyílt sebei a behegedés lehetőségének elhúzódásával az üszkösödésbe menjenek át, akkor nem halaszthatja a valorizációs kérdések olyan megoldását, mely az igazságosság és méltányosság érvényesülését csak ott engedi megszorítani, hol ezt az állampénzügyi lehetőség és a nagyrészt ezáltal determinált magángazda sági lehetetlenülés szempontjai követelik, de amely e mellett tisztában van azzal is, hogy az igazságosság és méltányosság követelményeit egész terjedelmükben az állampénzügyi, közgazdasági és magángazdasági lehetőség legszélsőbb határáig honoráló, a jogbizonytalanságot kiküszöbölő ós végleges megoldás jobb még akkor is, ha kiábrándító, sőt kegyetlen, mint a jogbizonytalanság fenntartása. A valorizáció tulajdonképpen konzervatív gondolat, s mint ilyen az utolsó tíz év középosztályának a pusztulástól való megmentését is segítené. S a középosztály nem jelent zárt kasztot; még csak nem is a nemzetnek foglalkozás, felekezet avagy származás szerint különülő kategóriáját. A középosztály a nemzetnek az a rétege, mely munkájánál, képzettségénél, egyéni tehetségeinél, szerzett vagy öröklött vagyonánál fogva egy magasabb kultúrájú életniveau által van egybekapcsolva. A lehetőség, mely szerint a nemzet minden tagja felemelkedhetik a középosztályba, szabadságot jelent, s a szociálpolitika, mely elhárítani igyekszik a középosztály leromlását, voltaképpen a közműveltség és közjólét védelmét célozza. A középosztály gyarapodása a nemzet boldogulásának fokmérője.