Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 17. kötet (88-91. füzet) (Budapest, 1926-1927)

1926 / 88. szám - A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció törvényhozási szabályozása. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának 1925. évi november 18-iki ülésén

131 csak néhány, a bírói gyakorlatban már most is élő elvnek tételezésére szorítkoznak, s perjogi szempontból is csak azt a lényegesebb novum-ot tartalmazzák, hogy a valorizációs kérelemnek a felülvizsgálati eljárás során való előterjesztését is megengedik. A készpénzkölcsönből származó jelzálogos tartozások valorizációjáról a javaslat említést nem tesz;1 minthogy azonban a készpénzkölcsönön alapuló tartozásokat általában kiveszi a valorizálás alól, világos, hogy a javaslat szerint a készpénzkölcsönből származó követelés átértékelése még az esetben sem követelhető, ha azt az adós annak biztosítására jelzálogjoggal terhelt ingatlanában teljes összegében valorizálva tartja a birtokában s ha ez számára árvapénzekből avagy zálogleveles hitel alapján vagy pedig olyan takarékbetétből folyósíttatott is, melyet az, aki munkaeredményéből öreg napjai számára gyűjtötte, most ennek következtében csak értékének Vi4,5oo-ad részében kap vissza. Pedig talán legalább a még meg nem szűnt s a csupán jogfenntartással szemben avagy bírói ítélet alapján kiegyenlített jelzálogos készpénztartozások bizonyos mérvű és módú valorizálásával az árvapénzek, a záloglevelek és általában a betevők számára is lehetne olyanféle speciális felosztási alapot konstruálni, mint aminőnek felállítását a javaslat az életbiztosítási tartozások céljaira tervezi; sőt talán a német törvény mintájára még arról is lehetne gondoskodni, hogy ne maradjon teljes egészében ingyenesen egyes jelzálogos adósok kezében olyan összeg, melyet az infláció következtében azok, kik hadikölcsönt jegyeztek, elvesztettek. S a jelzálogos követelések valorizációjából származó összegek egy része a hadikölcsönök bizonyos mérvű valorizációjának céljára szolgáló olyan alapnak volna juttatható, mely trianoni vagy más egyéb népszövetségi gáncs vagy ellenőrzés alá sem eshetnék. A javaslat egy rendelkezést mégis tartalmaz a jelzáloggal biztosított követelésekre nézve, de itt is csak negatív irányban, kimondva, hogy az ily követelés át1 L. e kérdésről részletesen «A jelzálogos tartozások és a valorizációs javaslat)) c. dolgozatomat a Jogtudományi Közlöny 1926. évi január 15-diki számában. 10*