Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 17. kötet (88-91. füzet) (Budapest, 1926-1927)

1926 / 88. szám - A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció törvényhozási szabályozása. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának 1925. évi november 18-iki ülésén

122< 3. §. A valorizációs törvényjavaslat. A valorizációs törvény kormányjavaslata, melynek címe: «Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről* 1. §-ában így szól: «Koronaértékben vagy forgalomban már nem lévő valamely más belföldi pénznemben meghatározott magánjogi pénztartozások összegének megállapításában a korona értékében beállott változást csak a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet figyelembe venni, vagy annyiban, amennyiben más jogszabály kifejezetten megengedi.)* S azután 3.—7. §-aiban taxatíve felsorolja azokat az egyes magánjogi pénztartozásokat, amelyek a törvényjavaslat címe alá species szerint tartozók közű] nem esnek valorizáció alá s a valorizáció alól el nem vontak közül egyedileg csupán azokat nevezi meg, amelyekre különleges jogszabályokat állapít meg. A valorizálás alóli kivételek taxativ felsorolásában, talán éppen csak bizonyos jelzáloggal biztosított s az úrbériekhez hasonló telki terhektől eltekintve, megvan mindaz, aminek valorizálása elől a bírói gyakorlat eddig teljesen vagy legalább oly mértékben zárkózott el, hogy azokra nézve egy valorizáló szokásjog fennállásáról beszélni nem lehet. így a kivételek között, a javaslat 3. §-ában, ott vannak a készpénzkölcsöntartozások, ideértve a takarékbetéten alapuló tartozást is, a folyószámlán, váltón, csekken, kereskedelmi utalványon alapuló pénztartozások; ott vannak a záloglevelek, a községi kötvények, vasúti részvények, a fixkamatozású értékpapírok, értókpapirszelvények, szövetkezeti osztalékok s általában a biztosítási szerződésen alapuló pénztartozások is. A 4. § pedig általában kizárja az átértékelésből, az üzemiek kivételével, az államnak és törvényhatóságnak bármely magánjogi pénztartozását és ezek között a hadikölcsönöket is, továbbá a m. kir. posta tartozásait. A 4. § utolsó bekezdésében ez a mondat foglaltatik: «Az átértékelésből a pénzösszegnek törvényhatósági, városi, vagy községi gyámpénztári kezelésén alapuló pénztartozások is ki vannak vóve.» Ez a mondat Dante tömörségével a világháború árváiról szól. Azokra a pénztartozásokra nézve, melyeket a bírói gyaJogászegyleti Értekezések. XVII. 10