Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

biztosítja : örökéletű emléke a törvény, a jog és az igazság iránti tiszteletének. De még mielőtt a kiegyezés a magyar nemzettel megpecsételtetett s elhunyt Királyunk a koronázásáltal fejedelmi jogainak teljességébe lépett : meghódolt az ország régi törvényei és szokásai előtt. Visszaállította az igazságszolgáltatás legfőbb szervét : a kir. Curiát s összehívta 1861-ben az Országbírói Értekezletet, mely addig is, míg az alkotmányos törvényhozás útján megkezdette volna félbeszakadt működését, ideiglenesen gondoskodott arról, hogy a régi magyar jog a változott viszonyokkal összhangzásba hozassék. Miután pedig a rendszeres törvényalkotás megindult, szakadatlan láncolatban követték egymást mindazok a törvények és rendeletek, melyek Magyarországot az 1848-ban lerakott alapon a privilégiumok és feudalizmus béklyóiból kiemelték s szabadelvű, modern irányban, a jogegyenlőség teljes érvényrejuttatásával s a jogbiztonság összes garanciáival, hivatva voltak megvalósítani az állami élet legfőbb, eszményét : a jogállamot. Sajnos : az ö hosszú s páratlan kötelességérzettől áthatott, fáradságot nem ismerő élete sem volt elégséges, hogy ezt a nagy művet teljesen befejezze. A monarchia a legközvetlenebbül hazánk exisztenci áj át fenyegető világháború, melynek felidézése az Ö békét áhítozó lelkületétől annyira távol állott, hogy épen akkor ütött ki, midőn az ö előzetes jóváhagyásával a képviselőház elé terjesztett polgári törvénykönyv törvényjavaslata tárgyalás alá vétetett.. De ha ezzel félbeszakadt is az Ő uralkodásának legnagyobb kodinkációja : még az ö dicső nevéhez 18