Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1918 / 84. szám

18 lélek nélkül való, rideg és hideg tárgyilagosságra, melyet egyikmásik emlékbeszédnek minden sora oly fagyasztóan lehel, ha aíz emlékezőt elfogulttá teszi is a megemlékezett megméretésének műveletében: úgy a sulykok alkalmazásában akarva — nem akarva tanúsított ez a túlbuzgóság minden kétségtelen fogyatékossága dacára is a megemlékezés napján legalább nem sérti a — kegyeletet. «A kisérlet taná»-ról írt terjedelmes (568. lap) munkáján kívül az a három vaskos kötet, Amelyben Baumgarten Izidor büntetőjogi értekezéseinek és alkalmi cikkeinek túlnyomó része gyűjfemény alakjában a szakközönség rendelkezésére lett bocsátva (Dr. Baumgarten Izidor Büntetőjogi Tanulmányok, I—II. kötet 471 és 581 lap, III. kötet 332 lap), — az első két kötet még a dolgozatok szerzője által (1906), a harmadik ennek elhalálozása után jogirodalmilag szintén jeles unokaöccsének dr. Baumgarten Nándor egyetemi rk. tanárnak és a m. kir. közigazgatási bíróság ítélő bírájának kegyelettel teljes buzgalmából (1916) — szóló bizonysága dr. Baumgarten Izidor írói termékenységének és sokoldalúságának. Mert ezen terjedelem szerint is hatalmas szellemi produktumok méltatása alkalmával nem szabad megfeledkezni arról, hogy egynehány értekezéstől eltekintve szerzőjük egyidejűleg és szakadatlanul gyakorlati pályán is működött s így irodalmi hajlamainak csakis ú. n. hivatalos szabad óráiban áldozhatott. Tanulmányai és értekezései csaknem egyenlő arányszámban úgy a materiális büntetőjog, mint a bűnvádi eljárás köréből valók, aminthogy ezen két joganyagnak egymásba átfonódásánál és kölcsönhatásánál fogva és mert mind a kettőnek egyaránt alapos ismerője és művelője^olt, minden kínálkozó alkalommal a tárgyalt kérdésnek nííndkét rendbeü vonatkozásait egyenlő figyelemmel ragadta meg és domborította ki. Úgy korábban előszeretettel a Büntető Jog Tárában és a Magyar Igazságügyben, utóbb a Jogállamban és a Bűnügyi Szemlében közreadott cikkeiben és terjedelmesebb értekezéseiben, mint a Magyar Jogászegylet kebelében megtartott előadásaiban a nagy és nehéz, a legvitásabb dogmatikus kérdések foglalkoztatták. Hétköznapi és inkább szellemi tornázó képességet és quasi manuális ügyességet, mintsem beható elmélyedést és D6