Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1918 / 83. szám - A bírói szervezet reformjához. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi december hó 16. napján tartott teljes-ülésén.

A birói szervezet reformjához. Amióta a referens dolgozószobáját elhagyva, olyan pontokon teljesíthetek bíróságaink körében szolgálatot, amelyekről bírói szervezetünk működését szélesebb körben áttekinthetem, egyenesen kötelességemnek tartom a szervezeti kérdések iránt valóbehatóbb érdeklődést. Örömmel ragadtam meg tehát az egyesületünk tisztelt igazgatósága által nyújtott előkelő alkalmat, hogy e tárgyú megfigyeléseimet a magyar jogászegylet illusztris közönségévei. közöljem. Előadásomnak természetesen az alkalom parancsoló korlátaihoz kell simulnia. Elsősorban ebből a szempontból kellett mérlegelnem, hogy a bírói szervezet reformjával összefüggő « kérdések komplexumából dióhéjba szorítva is, mennyit ölelhetek fel. Előtérbe1 lépett továbbá annak a megfontolása, hogy a megoldandó kérdések szoros összefüggésben vannak a háború utáni Magvarország közjogi, közigazgatási, gazdasági és társadalmi szerkezetének a kialakulásával. Államosítva lesz-e a közigazgatásunk? Lefelé tagozva kiépül-e a közigazgatási bíráskodás intézménye, avagy ugyanakkor^ amikor járás bíráink 5000 korona értékhatárig, sőt azontúl is ítélkeznek és ítéleteik ellen 100 koronán alul rendszerint fellebbezésnek sincs helye, továbbra is kúriai bírói rangban levő öt közigazgatási bíró fog-e tanácskozni apró bélyegleletek sorsa fölött? Államosítás esetén át vállalják-e az újonnan létesülő állami közigazgatási szervek és alsófokú közigazgatási bíróságok az ezidőszerint a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeknek arra alkalmas kategóriáit? Bekövetkezik-e az ügyvédi és a közjegyzői szervezet